Jégkorszaki kincset hasznosít Szaúd-Arábia

Több ezer éve lehullott esők vizét aknázzák ki a Szíriai-sivatagnak Szaúd-Arábiához eső területén. Az olajkitermelésből származó pénzből lefúrnak a föld alatti tavakig, folyókig, és virágzó ültetvényeket hoznak létre ott, ahol az évi csapadékmennyiség alig éri el a 25 millimétert.

Fokozatosan a kőolajnál is értékesebbé válhat az a kincs, amelyet negyedszázada termelnek ki Szaúd-Arábiában. A Szíriai-sivatagnak a királyság területére eső részén ugyanis búzát és más élelmiszernövényeket termelnek az utolsó eljegesedés idejéből származó, úgynevezett fosszilis vízkészletek kitermelésével.

A NASA Landsat műholdjának felvételein az látható, miként zöldült ki a sivatag az utóbbi huszonnégy év alatt az öntözéses gazdálkodás hatására. A több ezer éve lehullott bőséges csapadékok most mélyen a sivatag kő- és homokrétegei alatt rejtőznek, föld alatti tavakat, folyókat képezve. A szaúdi hatóságok közvetlenül lefúrva használják fel ezeket a fosszilis vízkészleteket. A műholdkép nagy méretű változatán látható kör alakú zöld foltokat az magyarázza, hogy a vizet és a műtrágyát körbefogó, óriás öntözőkarok csepegtetik az ültetvényeket. (A technológiát a líbiai sivatagban is alkalmazzák - lásd korábbi cikkünket.)

Az infravörös és zöld csatornákból összeállított kompozit felvételen a viruló növényzet zöld, a kiszáradt vegetáció narancs színű. A terméketlen talaj sötétrózsaszín, a városi környezet (Tubarjal városa a fotók felső részén) pedig lilás árnyalatú. (A fotó nagyméretű változata itt letölthető.)

Jelenleg ezen a vidéken évente 20-25 milliméter eső esik, így a víz nem megújuló erőforrásnak számít (Magyarországon a sokéves átlagok évi 400-900 mm között ingadoznak). Noha pontosan nem tudni, mennyi víz van mélyen a föld alatt, vízügyi szakemberek becslései szerint körülbelül ötven évig lesz kifizetődő a fosszilis vizet a felszínre hozni.

A vízkészletek felhasználása volt a központi témája az Arab Liga által Bagdadban szervezett gazdasági konferencián március 27-én. Az Egyesült Arab Emirátusok és Jordánia külügyminisztere arról számolt be, hogy a két országban rohamosan csökken a talajvíz szintje, továbbá a Holt-tenger kiszáradóban van. Irakban évtizedes probléma a Tigris és az Eufrátesz vízhozamának csökkenése. A kuvaiti pénzügyminiszter, Musztafa al-Samáli a tanácskozáson azt mondta, nagyon sokba kerül ivóvízzé alakítani a Perzsa-öböl vizét. A líbiai forradalom miatt leállt a Kadhafi-rezsim 25 milliárd dolláros beruházása, amellyel az ország sűrűbben lakott északi vidékeire szállították volna a vizet.

Egy március harmadik hetében megjelent elemzésében az USA külügyminisztériuma azzal foglalkozott, hogy 2022 után megnő annak a valószínűsége, hogy a vizet (illetve a vízellátást) terrorfenyegetés eszközeként használják fel a Közel-Keleten- írja a Wall Street Journal Europe. A dokumentumban titkosított hírszerzési információkra hivatkozva az szerepel, hogy a térségben a vízhiány, a rossz minőségű vízellátás a szegénységgel, a társadalmi feszültségekkel és a nem hatékony kormányzással együtt olyan instabilitáshoz vezet a régiónban, amely számos állam bukását eredményezheti.