Milyen környezeti, gazdasági, társadalmi hatása lesz egy vagy két új erőműblokknak? Hogyan és ki finanszírozza a legalább 2-3 ezer milliárd forintra becsült beruházást? Hogyan alakulnak tíz év múlva az energiafogyasztási igények? Erre hivatott választ adni az MVM-ben 2009-ben indult Lévai projekt, mert ezektől függ, hogy biztonságos, gazdaságos és indokolt-e a beruházás.
Az adatok nyilvánosságra hozataláért az Energiaklub szakpolitikai intézet indított pert még 2011 januárjában. Az egyesületet a Társaság a Szabadságjogokért képviselte a bíróságon. Az állami vállalat arra hivatkozott, hogy a kért adatok döntés-előkészítő anyagnak minősülnek, továbbá üzleti titkot tartalmaznak, így megtagadta kiadásukat.
A Fővárosi Ítélőtábla február 16-án döntött úgy, hogy az MVM semmivel sem bizonyította, hogy az adatok kiadásával saját pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekei veszélyeztetné, tehát a dokumentumokat nyilvánosságra kell hoznia tizenöt napon belül. A jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a vállalat, ám a Kúria november 28-án megállapította: az ítélőtábla nem sértett semmilyen jogszabályt, mikor az MVM ellen döntött.
A vállalat február óta több mint 75 dokumentumot adott át az Energiaklubnak. Az iratok között viszont nem szerepelnek azok az elemzések, tanulmányok, amelyek a Paks II beruházás megvalósíthatóságáról szólnak, csak azok a különféle szerződések, amelyekben az MVM megbízásokat ad az elkészítésükre. Az egyik szerződésből derült ki például, hogy az MVM elemzést rendelt arról, hogy beépíthető lenne-e az áram árába olyan speciális tétel, amelyből részben fedezni lehetne a beruházást, ám azt nem tudni, hogy az energiacég milyen tanácsot kapott e kérdésben. Ezeknek a dokumentumoknak a sorsáról az adatvédelmi hatóságnak kell döntenie.