Rekordforró évet várnak a Jézuskától

Klímaváltozás, száraság, egy kínai gazdálkodó bivalyával Szecsuán tartományban
Vágólapra másolva!
2013 lehet minden idők legmelegebb éve a gyermek Jézusról elnevezett El Nino jelenség miatt, hacsak nem történik egy jelentős vulkánkitörés. A klímakutatók szerint viszont nem a rekordok az igazán fontosak, hanem az, hogy évtizedenként átlagosan 0,16 Celsius-fokkal van melegebb a Földön.
Vágólapra másolva!

Katasztrofális szárazság van Magyarországon, Közép- és Dél-Európában és az Egyesült Államokban, valószínűleg mégsem 2012 lesz a legmelegebb év a rendszeres időjárási feljegyzések kezdete, a 19. század közepe óta. Jelenleg az átlaghőmérséklet 0,41 Celsius-fokkal melegebb, mint az 1961 és 1990 közötti átlag, amivel a 2012-es esztendő valahová a hatodik és a tizedik hely közé fog kerülni a legforróbb évek toplistáján. Viszont a Csendes-óceán térségében az év végével felerősödik az úgynevezett El Nino jelenség, így várhatóan 2013 megközelíti az abszolút melegrekordot, vagy talán jövőre meg is dől a rekord.

Az El Nino jelenség 2-7 évente fordul elő a Csendes-óceán keleti medencéjében, és 9-12 hónapig tart. Kialakulására akkor lehet számítani, amikor a tengerfelszín hőmérséklete a szokásosnál több fokkal magasabbra emelkedik. Rendszerint karácsony tájékán kezdődik, neve ezért utal spanyolul a gyermek Jézusra. Az El Nino idején módosul az Csendes-óceán tengeráramlási rendszere, így a jelenség kihat az egész világ időjárására.

Forrás: AFP/Daniel Mihailescu
Kiszáradt folyómeder Romániában

Évtizedenként 0,16 Celsius-fok

Normál esetben a tengerfelszín meleg vizét a Csendes-óceán keleti medencéjéből nyugat felé szállítják az Egyenlítő mentén fújó keleties irányú passzátszelek. Emiatt Indonéziánál körülbelül fél méterrel magasabb a tengerszint, mint a chilei vagy a perui partokon. A meleg víz helyére hidegebb áramlik fel az óceán mélyebb rétegeiből. Emiatt csökken a hőmérséklet a tenger felszínén, és stabilizálódik a légkör a térségben.

Ezzel szemben El Nino idején gyengülnek a passzátszelek, így a meleg víz sem szállítódik a szokványos mennyiségben nyugat felé. Mivel melegebb az óceán felszíne, több pára kerül a levegőbe. Emiatt óriási esőzések alakulnak ki Dél-Amerikában, viszont gyengül a hurrikánszezon a Mexikói-öbölben. De ami a melegrekord szempontjából fontosabb: ilyenkor a világóceán inkább melegíti a légkört, nem pedig hőt nyel el.

Forrás: KNMI

Európára nem hat ki olyan mértékben az El Nino, mint Észak- és Dél-Amerikára, Afrikára vagy Indiára. Március és május között az átlagosnál több esőt hoz a jelenség Dániában, Hollandiában, Belgiumban, Észak-Franciaországban és Nagy-Britanniában a Hollandiai Meteorológiai Intézet (KNMI) elemzése szerint. Az El Nino-hatás szeptember és november között a legerősebb: ilyenkor a mi kontinensünkön Spanyolországban csapadékosabb az időjárás a megszokottnál. A Kárpát-medencében a környező hegyvonulatok miatt gyengébbek az óceáni hatások, így az El Nino-effektus nálunk elhanyagolható.

A legutóbbi El Nino 2009 júniusától 2010 júliusáig tartott. A tengervíz minden korábbinál gyorsabban melegedett fel a Csendes-óceánon, de a jelenség gyorsan az ellentétébe fordult. Az El Nino miatt megdőltek a hórekordok az USA keleti partján 2009 decemberében, 2010 januárjában pedig Kaliforniában volt rendkívül sok eső. A másik oldalon szokatlanul kevés volt a hurrikán a 2009-es szezonban a Mexikói-öbölben.

A kilengések csak rövid távon számítanak

Az utóbbi harminc évben a Föld átlaghőmérséklete évtizedenként 0,16 Celsius-fokkal nőtt. Ez derül ki abból az összegzésből, amelyet egy amerikai és egy német kutató végzett a legalaposabb felszíni hőmérsékleti információforrások, a NASA, az Amerikai Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézet (NOAA) és a brit MetOffice HADCrut adatbázisainak felhasználásával. Grant Foster és Stefan Rahmstorf az értékeket műholdas mikrohullámú szenzorok adataival is összevetette; erről szóló tanulmányukat az Environmental Research Letters szakfolyóirat közölte.

Mi az oka a felmelegedésnek? A logikus válasz: meg kell keresni a hőforrást. Lehetséges, hogy az óceánok melegítik fel a légkört, de hosszú távon a világóceán inkább hőelnyelőként viselkedik. A másik lehetőség, hogy több hősugárzás lép be a légkörbe, mint amennyi távozik. Ezt pedig a halmozódó üvegházgázok okozzák, amelyek (nagyon leegyszerűsítve) úgy működnek, mint a bolygót körülvevő, láthatatlan takaró.

Forrás: NASA
Ekkora területen volt különösen meleg (fehér szín) a Csendes-óceán 1997-ben az El Nino miatt (a NASA és a francia űrügynökség TOPEX/Poseidon műholdjának adataiból)

A felmelegedés hosszú távú trendjét viszont elfedi az éghajlat természetes, rövid távú változékonysága. Emiatt is bizonyulnak egyes évek kiemelkedően forróknak (globálisan), mint 2005 vagy 2010, vagy az átlagnál hűvösebbnek, mint 2008 vagy 2011. "Az összkép viszont azt mutatja, hogy az átlaghőmérsékletek emelkednek, plusz-mínusz 0,2 fokkal követve a trendvonalat" - írja Stefan Rahmstorf a New Scientistben megjelent cikkében (a kutató a potsdami Klímakutató Intézet, a PIK munkatársa). A klímaváltozást ideológiai alapon tagadók rendszerint olyan idősorokat választanak állításaik alátámasztására, amelyeknek a kezdete valamelyik, az átlagnál melegebb év és a vége valamelyik hűvösebb.

A természetes változékonyságnak több oka lehet. Egy nagy vulkánkitörés évekre hűtő hatású lehet a légkörbe lövellt hamu miatt. A fülöp-szigeteki Pinatubo 1991-es kitörése után három évig volt hűvösebb az egész Földön. A tizenegy éves ciklusokban zajló napfolttevékenység is befolyásolja, mennyire melegszik a légkör. Szintén a természetes változékonyság kategóriájába tartozik az El Nino és ellentéte, a La Nina jelenség.

A jó hír, hogy mindez mérhető. A napfolttevékenység maximuma idején például 0,1 fokkal van melegebb a Földön, mint egyébként. Az eddig legmelegebbnek bizonyult 2010-es év kifejezetten csendes időszak volt a Napon az 1970-es évek, a műholdas napfoltmérések kezdete óta eltelt időszakot nézve.

Forrás: National Climatic Data Center/NESDIS/NOAA

La Nina jelenség idején a normálisnál hidegebb a tenger felszíne a Csendes-óceán trópusi területeinek középső és keleti részén. Egy La Nina ("a kislány") jellemezte évben még szárazabbá válnak a Föld száraz területei, a csapadékos helyeken pedig még több eső hullik. A hőmérséklet szempontjából az a fontos, hogy ilyenkor az óceán hőt nyel el. A 2008-as és a 2010-es La Nina csökkentette valamelyest a földi átlaghőmérsékletet - ezért nem dől meg idén sem a globális átlaghőmérsékleti rekord.

A mérések azt is mutatják, hogy az El Nino tetőzése után körülbelül négy hónappal éri el maximumát az átlaghőmérséklet. 2013-ban azért is számítanak rekordforróságra a klímakutatók, mert fokozódik a naptevékenység (a legközelebbi napfoltmaximum jövőre várható), és ez ráerősít a melegedési trendre - hacsak egy jelentős vulkánkitörés le nem hűti a Földet. Stefan Rahmstorf szerint tudományos szempontból az a korrekt, ha a naptevékenység, az El Nino/La Nina és a vulkánok kihatásait leszámítjuk a melegedési adatsorokból, pontosan úgy, ahogy a munkanélküliséget vizsgáló statisztikusok sem számolnak a foglalkoztatottság téli-nyári kilengéseivel.