Megfúrja a ciános bányát Bukarest

Bíróságon akarja érvényteleníteni Romániában a felsőcsertési (Certej) ciános aranybánya engedélyét a bukaresti környezetvédelmi minisztérium. A településen a Verespatakra tervezetthez hasonló bánya nyílna, tizenhat kilométerre a Maros folyótól.

A román zöld tárca kedden nyújtja be a keresetet a bukaresti táblabírósághoz a bányanyitás ellen. Rovana Plumb miniszter tíz napja rendelt el vizsgálatot az ügyben, miután három civil szervezet tiltakozásából értesült arról, hogy a temesvári regionális környezetvédelmi ügynökség júliusban megadta az engedélyt az aranykitermelés elkezdésére. Plumb szerint az engedélyt "teljesen illegálisan" bocsátották ki - mondta a miniszter, miután Janez Potocnikkal, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosával találkozott Bukarestben.

Az erdélyi Érchegységben, a Dévához közeli Felsőcsertésen a kanadai Eldorado Gold Corporation (EGC) készül aranybányát nyitni. A cég nagy mennyiségű cián felhasználásával mosná ki a nemesfémet az ércből, a verespataki projekthez hasonlóan.

Szeptember elején közös közleményben tiltakozott a Független Környezetfejlesztési Központ, a verespataki Alburnus Maior Egyesület és a Re.Generation Egyesület, mert a cég kárrendezési biztosítékok nélkül kapott július ötödikén környezetvédelmi engedélyt. Az állammal kötött koncessziós szerződése pedig - a verespatakihoz hasonlóan - titkos.

"Tárgyaltunk a Hunyad megyei helyhatóságokkal, a beruházóval és tájékoztattuk őket arról, milyen törvénysértéseket követett el a temesvári regionális környezetvédelmi ügynökség. Gyakorlatilag két európai irányelvet, egy nemzetközi egyezményt és másik két uniós szabályzatot sértettek meg" - mondta Rovana Plumb.

A környezetvédő szervezetek adatai szerint a felsőcsertési bányaprojekt 456 hektáros terület foglalna el, 45 millió tonna ércet zúznának össze, hogy abból tizenhat éven keresztül, évi 1.653 tonna nátrium-cianid felhasználásával összesen mintegy 80 tonna aranyat mossanak ki. A verespataki tervekhez hasonlóan a cianidos, nehézfémekben gazdag zagyot egy 63 hektáros, nyílt ülepítőben tárolnák.

A fő befektető, a vancouveri tőzsdén jegyzett EGC Görögországban, Törökországban, Kínában és Brazíliában is tevékenykedik. A cég 2011 decemberében vette át a European Goldfieldset, amelynek 80 százalékos részesedése van a Deva Gold SA-ban, míg a részvények maradék 20 százalékát a az állami Minvest Deva birtokolja. A környezetvédő szervezetek arra is felhívták a figyelmet, hogy korábban a verespataki beruházó Rosia Montana Gold Corporationt és a Deva Goldot ugyanaz a Frank Vasile Timis pénzelte, aki az RMGC-ben főrészvényes Gabriel Resources alapító elnöke volt.