"Még egy csepp eső is túl sok" - mondta az ausztriai Stájerország katasztrófavédelmi vezetője, Kurt Kalcher hétfőn Sankt Lorenzenben. A felső-stájerországi kisvárost szombaton öntötte el a sárlavina az özönvízszerű esőzés miatt. Egy légvonalban 55 kilométerre fekvő falut, Thörlt pénteken öntött el a sár. Egy férfi holttestét szombaton ásták ki a mentőegységek.
Sankt Lorenzenben most mintegy 400 önkéntes tűzoltó és katona dolgozik az infrastruktúra helyreállításán. A lakhelyük elhagyására kényszerült polgárok még nem térhetnek vissza, mert a környék még veszélyes a keddre várható, további esőzés miatt. A városkában két ház ment teljesen tönkre a sár miatt, de összesen hatvan ingatlant érint a katasztrófa. Az előzetes vizsgálatok szerint az infrastruktúrában akkora kár keletkezett, mint amilyen harminc évenként egyszer fordul elő. A takarítás valószínűleg még hónapokig eltart. "A sár gyorsan megszárad, így aztán olyan nehéz eltávolítani, mintha beton lenne" - mondta Kalcher.
Sankt Lorenz a természeti katasztrófa után
Noha júliusból még tíz nap hátra van, már biztos, hogy ez minden idők legcsapadékosabb hónapja Ausztria déli részén - mondta Gerhard Hohenwarter, az osztrák szövetségi meteorológiai szolgálat, a ZAMG munkatársa. Néhány megfigyelőállomáson annyi csapadékot mértek, mint soha korábban. A szintén stájerországi Oberwöltzben júliusban 264 liter csapadék hullt egy négyzetméternyi felületre. A korábbi, 224 literes csapadékrekord 1972-ből származik. A karintiai Fresachban 263 liter csapadék volt július első három hetében. Korábban 1990-ben esett 226 liter.
A sárlavinák kialakulásában közrejátszik az is, hogy júliusban több településen is megdőlt egy nap alatt lezúduló csapadék rekordja. A Graztól északra fekvő Präbichlben július 20-án 95 liter csapadék hullt egy négyzetméterre, a következő napon pedig 92 litert mértek. Ilyen tizenöt évenként egyszer szokott előfordulni - mondta Gerhard Hohenwarter a ZAMG statisztikái alapján.
A településen két nap alatt annyi eső volt, mint amennyi Magyarországon három-hat hónap alatt esik összesen (attól függően, hogy mennyire csapadékos az év). Számos klímamodellezés eredménye szerint Közép-Kelet-Európában egyenlőtlenebbül fog megoszlani a csapadék egy éven belöl a következő évtizedekben. Nem feltétlenül lesz kevesebb az eső, azonban a felhőszakadásos időszakok aszályos periódusokkal váltakoznak majd, vagyis több lesz az extrém időjárási esemény.
A felázott talaj miatt a további csapadék nem tud felszívódni, és az áradó patakok, folyók tovább rontanak a helyzeten Dél-Ausztriában. Stájerországra a zivatarok miatt első szintű figyelmeztető előrejelzést adott ki az osztrák meteorológiai szolgálat keddre és szerdára. "Melegszik az idő, ami a nedves légtömegekkel együtt elősegíti a zivatarok kialakulását" - tette hozzá a ZAMG munkatársa. Az ország északkeleti, bortermelő vidékén viszont csapadékhiány van: ebben az évben eddig 187 liter hullt egy négyzetméterre számítva, ami a sokéves átlagnak mindössze a 40 százaléka.
Magyarországon utoljára 2011 júliusában pusztított a hömpölygő sár három Tolna megyei településen, Csibrákon, Dúzson és Kurdon. 2010. május 25-én már másodjára öntötte el a Fejér megyei Bakonycsernyét a falut körülvevő magaslatokról lefolyó sár és iszap, miután 25-30 liter csapadék hullt egy négyzetméterre mindössze háromnegyed óra alatt. Kőszegen 2009. június 24-én okozott sárlavinát az özönvízszerű csapadék, pincéket, üzleteket, közintézményeket öntve el. A részben műemléképületeket ért kár összesen 220 millió forintra rúgott.
Sárlavina dombos-hegyes vidéken bárhol előfordulhat hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék esetén, ha nem kellően kötött a talaj. Ezért is kockázatos tarra vágni a domboldalakat borító erdőket. Védekezni a növényzet újratelepítésével lehet. A katasztrófa elkerülését segíti, ha a lejtőkön övárkokat ásnak a csapadék elvezetésére.
Ömlik a víz a Tolna megyei Nagyvejkén 2010 júniusában