Algák miatt is eljegesedhet a Föld

Ha kellő mennyiségű vashoz jutnak, az algák úgy elszaporodnak, hogy elnyelik az üvegházgázt. Tíz év alatt készült el a Nature-cikk a vastrágyázással elszaporodó, majd elpusztuló algák az ősi éghajlatra gyakorolt hatásáról.

Már többször előfordult a földtörténet során, hogy nagy mennyiségben került porszennyezés a világóceánba. Ez elősegítette az algák elszaporodását a vízben, ami viszont odavezetett, hogy egyre nagyobb mennyiségben vonták ki a szén-dioxidot a vízből.

Mivel lecsökkent az üvegházhatású gáz koncentrációja a légkörben, az egész Földön lecsökkent az átlaghőmérséklet. A feltételezést egy olyan kísérlet bizonyította be, amelyet a németországi Alfred Wegener Sark- és Tengerkutatási Intézet (AWI) végzett Antarktisz partjai közelében még 2004-ben. Eredményeiket a Nature most csütörtökön megjelent számában közölték.

Az antarktiszi partoknál 2012 februárjában alakult ki hatalmas algavirágzás

"Az oceanográfia Szent Gráljának számít, honnan származik az óceánok fenekén lerakódott szén az eljegesedések alatt, illetve két glaciális korszak között. Egyértelmű válasz még nincs, azonban a tanulmányban arra mutatunk rá, hogy valószínűleg ez a folyamat lehet az ok" - mondta Victor Smetacek, az AWI munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

A 2004-es kísérlet előtt is már bizonyított volt, hogy a vastrágyázással elősegíti az algák növekedését, arról viszont nem voltak adatok, hogy a fotoszintézis révén mekkora mennyiségben használják fel a szén-dioxidot. A kísérlet során száz kilométeres szélességben szórtak vasszulfátot a vízbe az antarktiszi partok mentén. Az algák elszaporodása már két hét múlva látható volt a műholdfelvételeken.

Az AWI munkatársainak következtetése szerint tehát a porszennyezéssel bekövetkező vastrágyázás hozzájárulhatott az eljegesedések kialakulásához. Az eredmények értékelése és közlése azért tartott ilyen sokáig, mert minden korábbinál pontosabban mérték azt, hogy az elpusztuló alga maradványai milyen mennyiségben süllyednek le a tengerfenékre.

Elvileg vastrágyázással nagy mennyiségben lehetne kivonni a légkörből elnyelt szén-dioxidot a vízből. Smetacek viszont nem javasolja a módszer használatát, mert kormányok nem finanszíroznának ilyen bolygóméretű beavatkozást, céges finanszírozás esetén pedig nem lenne garancia arra, hogy a kísérletet kizárólag tudományos szempontok szerint végzik el.