Rengetegbe kerül az elpazarolt tej

Melegen ajánlják az ökotudatos briteknek a húsfogyasztás japán szintre csökkentését is. Nagy-Britanniában évente 360 ezer tonna tejet gyártanak le fölöslegesen, mert a végén úgyis a lefolyókba kerül.

Az autókéval vetették össze a Nagy-Britanniában elpazarolt tej ökolábnyomát az edinburghi egyetem környezetkutatói. Az eredmény: a végül lefolyókba öntött 360 ezer tonna tej legyártása és forgalmazása miatt mintegy 100 ezer tonna szén-dioxid kerül a levegőbe, ami 20 ezer autó éves szén-dioxid-kibocsátásával egyenértékű.

Amennyiben a szárnyashús-fogyasztást megfelezve a japán szintre csökkentenék Nagy-Britanniában és a többi fejlett országban, akkor a szén-dioxid-kibocsátás annyival csökkenne, mintha tízmillióval kevesebb autó járna egy évben az utakon. Japánban az átlagfogyasztó évente 12 kiló csirkehúst eszik, míg a többi fejlett országban 26 kiló az átlag.

Amennyiben a fejlett országokban 2020-ra ilyen ütemben csökkenne a csirkefogyasztás, az körülbelül egyötödével csökkentené az üvegházhatású dinitrogén-oxid mennyiségét a légkörben. Az állattartásnak jelentősen nagyobb az üvegházhatása, mint a növénytermesztésnek, többek között a takarmányként használt termények miatt.

Az edinburghi kutatók szerint a kibocsátás miatti felelősség elsősorban a vásárlóké, másodsorban a gyártóké. A tanulmány szerint a britek az ésszerűbb bevásárlással, a feleslegesen megfőzött élelmiszer mennyiségének csökkentésével, vagyis a takarékoskodással jelentősen csökkenthetnék környezetterhelésüket. Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátását a műtrágyázás visszafogásával lehetne csökkenteni.

Az edinburghi kutatók a mezőgazdasági termelés és az élelmiszergyártás miatti üvegházgáz-kibocsátást vetették össze különböző országok, kultúrák étkezési szokásaival. Az aberdeeni kutatók közreműködésével készült tanulmányt a Nature Climate Change szakfolyóirat közölte.