Kisebb gyerekeket javasolnak klímaváltozás ellen

"Kevésbé erőforrás-igényes" gyermekekkel és húst utáló felnőttekkel csökkentené az emberiség környezetterhelését egy amerikai filozófiaprofesszor. A radikális testtömeg-csökkentést génterápiával érné el, mert az alacsonyabb, soványabb embereknek kevesebb tápanyagra van szükségük.

Itt az idő a radikális klímavédelmi megoldásokra, például érdemes lenne génmódosítással korlátozni az emberek magasságát és testtömegét, vagy azt elérni, hogy az emberiség megutálja a húsfogyasztást - mondja Matthew Liao, a New York-i Egyetem (NYU) filozófiaprofesszora. Liao és munkatársai szerint génterápiával vagy hormonkezeléssel kéne elérni, hogy kisebb, "kevésbé erőforrás-igényes" gyermekek szülessenek, a húsevés elutasítását pedig gyógyszerekkel képzelik el. A javaslatokat a környezetvédelem etikai kérdéseivel foglalkozó folyóirat, az Ethics, Policy & Environment közölte.

"Az emberiség környezetterhelése részben a testméretekkel van összefüggésben" - mondta Liao a The Atlantic magazinnak. "Minden testsúlykilogrammhoz bizonyos mennyiségű élelemre és tápanyagra van szükség. Ha tehát minden más feltétel azonos, akkor a magasabb, testesebb emberek több ételt és vizet fogyasztanak életük során, mint a szikárabbak" - mondta.

Ha az USA-ban élők testmagasságát mindössze 15 centiméterrel lecsökkentenénk, akkor a férfiak testtömege 21, a nőké 25 százalékkal lenne kisebb. A kisebb emberek testszöveteinek átlagosan 15-18 alacsonyabb energiabevitelre és tápanyagra lenne szükségük Liao és munkatársai szerint. További előny, hogy a vékonyabb, kisebb embereket szállító jármű kevesebb üzemanyagot fogyaszt. Ruházkodásukhoz kevesebb szövetre van szükség, ráadásul valamivel később kopik el a cipőjük - hívta fel a figyelmet Liao a kevésbé nyilvánvaló szempontokra.

A húsfogyasztás azért káros a professzor szerint, mert az ENSZ élelmezési világszervezetének (FAO) adatai szerint az összes üvegházgáz-kibocsátás legalább 18 százalékáért az állattartás a felelős. Ez a részarány már így is többm mint a közlekedés miatti kibocsátás, de van olyan becslés is, amely szerint az összkibocsátás 51 százaléka az állattartás miatt következik be - mondta Liou. A kibocsátás további 9 százaléka annak következménye, hogy kiirtják az erdőket a legelők miatt; az összes élelmiszer közül a bárány- és a marhahúsnak, továbbá a sajtoknak a legnagyobb az ökolábnyoma.

"Fontos, hogy nem feltétlenül kéne tablettákat szednünk a vegetáriánus étrendre való áttéréshez. Azt az ötletet is fontolóra vettük, hogy valahogy úgy kéne módosítsuk az immunrendszerünket, hogy a szervezetünk elutasítsa a marhahús fehérjéit, ami szintén ahhoz vezetne, hogy az emberiség tartósan elfordulna a húsételektől" - mondta a filozófus. Liou és a tanulmány társszerzői, Anders Sandberg és Rebecca Roache közölték: egyik felvetést sem támogatják, csupán vitaalapnak szánják őket.

A radikális ötletekre azért van szükség Liao szerint, mert a piaci alapú megoldások, mint például a szén-dioxid-kibocsátási kvóták kereskedelme nem bizonyultak hatékonynak, és nem oldják meg az emberiség klímaváltozással kapcsolatos problémáit. A professzor szerint az úgynevezett bolygómérnökség is kockázatos, mert nem tudhatjuk pontosan, mi lesz a következménye annak, ha például a vulkánkitörések hamufelhőjéhez hasonlító megoldással próbáljuk hűteni a Föld éghajlatát. Ráadásul a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy sosem vezetett jóra, amikor az emberiség egyoldalúan avatkozott bele a természet rendjébe, például az invazív fajok elterjesztésével.