Így tünteti el a tavaszi esőt az anticiklon

Vágólapra másolva!
Ha nem felfele áramlik a levegő, egy felhő sincs az égen, így aztán esőre sem lehet számítani, pedig elvileg a Kárpát-medencében gyakran képződik felhő és csapadék.
Vágólapra másolva!

Aszályosnak ígérkezik a március is, mert egy Európára rátelepedő magasnyomású légköri rendszer, vagyis anticiklon miatt hetek óta nincs jelentős csapadék. A felhő- és csapadékképződéshez a nedvességen kívül elengedhetetlenül szükséges talaj közeléből feláramló levegő. Ha olyan derült az idő, mint az utóbbi napokban, annak nem csak a száraz levegő az oka, hanem az is, hogy lesüllyednek a légtömegek.

A ciklonok frontjai mentén feláramló levegő előbb-utóbb ismét lesüllyed, létrehozva a magasnyomású területeket, az anticiklonokat. A leáramlás miatt az anticiklonok területén általában kevés a felhő, vagy legfeljebb alacsonyszintű rétegfelhőzet alakul ki.

Forrás: OMSZ
Hózápor egy hidegfront mögött 2012. január 15-én Budapesten

Magyarország földrajzi szélességén több tényező hatására is megindulhat a függőleges irányú légcsere. Egyrészről a földfelszín erőteljes nappali felmelegedésének hatására úgynevezett termikek indulnak felfelé, mert a környezetükhöz képest melegebb, könnyebb légtömegek felemelkednek. Ezek a meleg légbuborékok képezik a gomolyfelhők alját is. Egy-egy termik vízszintesen általában egy-két kilométert is eléri.

A légtömegcsere következtében leáramlás is megindul a termikek külső felén, ez turbulenciát okoz - nem egyszer baleseteznek emiatt a siklóernyősök is. Az időjárási frontok viszont több tíz- vagy százezer négyzetkilométeres területeken okoznak fel- és leáramlásokat. A légköri frontok felülete mentén a levegő emelkedni kényszerül, ennek köszönhető, hogy a Kárpát-medencében gyakran képződik felhő és csapadék.

A hideg- és melegfrontokban az a közös, hogy mind a kettőben felfele mozog a meleg levegő. Az előbbi esetben a hidegfront mögött leáramló hideg levegő kényszeríti emelkedésre a meleget, a második esetben felsiklik az előtte található hűvösebb légtömegre, mert a meleg levegőnek a sűrűsége is kisebb.

Csapadék azonban előfordulhat a hidegfront mögött is, annak ellenére, hogy a frontvonal mögött a levegő leáramlása a jellemző, ami elvileg megakadályozná az esőt, havat. Az ilyen, úgynevezett posztfrontális záporok abban az esetben jönnek létre, ha a talajon mozgó fronttal együtt egy erős hidegfront is átvonul a magas légrétegekben. Ez pedig ellensúlyozza a leáramlás szárító hatását, ezért záporok, télen hózáporok jönnek létre. Szintén a leáramlás okozza azt, hogy hiába haladunk felfele, a megszokottal ellentétben nő a hőmérséklet, aminek szintén az a következménye, hogy alig alakulnak ki olyan feláramlások, amelyből majd gomolyfelhő és csapadék lehet.