A legforróbb éveket hozza a harmadik évezred

Árnyalatnyi különbséggel, de 2010 bizonyult minden idők legmelegebb évének, amióta tudományos rendszerességgel rögzítik a hőmérsékleti adatokat. A klímakutató szerint nem a tizedfokok számítanak, hanem az, hogy az utóbbi évtized évei sorra felkerülnek a legforróbb esztendők toplistájára.

Frissítették a klímakutatás egyik legfontosabb, világszerte használt hőmérsékleti adatbázisát, a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) gondozásában készülő HadCRUT-ot. A módosítások a hosszú távú trendet nem érintik, vagyis az adatokból az látszik, hogy mérhetően melegszik a Föld. Annyi a változás, hogy a három legforróbbnak bizonyult év, 2010, 2005 és 1998 közül most az első került a vezető helyre. Ebben a három esztendőben körülbelül 0,5 Celsius-fokkal volt melegebb az átlaghőmérséklet a Földön az 1961 és 1990 között rögzített átlaghoz képest (részletes adatokért lásd a táblázatot).

"Szerintem annak önmagában nincs különösebb jelentősége, hogy melyik év áll az első helyen, hiszen a tizedik legmelegebb év, 2001 átlaghőmérséklete alig egytized Celsius-fokkal alacsonyabb, mint amennyi 2010-ben volt, és ez összemérhető az adatok bizonytalanságával" - mondta Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat szakértője az [origo]-nak. "Fontosabb arra figyelnünk, hogy ezen a tízes listán kizárólag az utóbbi két évtizedből való évek szerepelnek, sőt, a kétezres évek közül csak 2008 nem bizonyult rekordmelegnek" - tette hozzá.

Magyarországon is rekordévnek bizonyult 2010 és 2011. Tavalyelőtt szélsőségesen sok volt az eső, az utóbbi száztíz évet nézve az volt a legcsapadékosabb év. Ezzel szemben tavaly évszázados szárazságrekord dőlt meg: volt olyan vidék, ahol a sokéves átlag felét sem érte el a csapadék, az aszálynak csak a kiváló termést szüretelő borászok örülhettek. Az éghajlatkutatók szerint a két rekord nem tudható be egyértelműen a klímaváltozás hatásának, de jelzi, hogy szélsőségesebbé válik az időjárás Magyarországon. Az itthoni klímamodellek szerint a 21. század végére legalább egy hónappal hosszabb lesz a nyár, jönnek a mediterrán kánikulák.

2010. február: kisgyerek Ahmenabad közelében, Indiában - kattintson a galériáért!

Éves átlag-hőmérsékleti rekordok

Helyezés	Évek (frissített HadCRUT4 adatbázis)	Ennyivel volt melegebb*	Bizonytalanság*(HadCRUT4)	Évek (korábbi HadCRUT3 adatbázis)	Ennyivel volt melegebb*
1.	2010	0,53	0,10	1998	0,52
2.	2005	0,53	0,10	2010	0,50
3.	1998	0,52	0,09	2005	0,47
4.	2003	0,49	0,10	2003	0,46
5.	2006	0,49	0,09	2002	0,46
6.	2009	0,49	0,10	2009	0,44
7.	2002	0,49	0,09	2004	0,43
8.	2007	0,48	0,09	2006	0,43
9.	2004	0,44	0,09	2007	0,40
10.	2001	0,43	0,09	2001	0,40

A kétezres évtized volt az elmúlt 150 év legforróbb időszaka (a *-gal azt jelöljük, hogy az adatok Celsius-fokban értendők)

Fontos szempont, hogy a legmelegebb húsz év listájára már 2011 is felfér, pedig tavaly különösen erős, hatvan éve nem tapasztalt mértékű volt az általában hidegebb hőmérsékleteket eredményező úgynevezett La Nina-jelenség. "Jól jelzi a globális felmelegedést, hogy a tavalyi év még ennek ellenére is viszonylag meleg volt" - mondta Lakatos Mónika. A La Nina (a Kislány) a kis Jézus decemberi születéséről El Ninónak (a Gyermek) elnevezett jelenség fordítottja. A La Nina miatt 3-5 fokkal csökken a tengervíz felszíni hőmérséklete a Csendes-óceán középső és keleti részein. A meteorológiai jelenség következményeként szélsőséges időjárási események alakulnak ki nem csupán az óceán térségében, hanem távolabbi régiókban is.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) a La Nina számlájára írja a 200 ezer embert érintő áradásokat az ausztráliai Queenslandben. Az európai, afrikai és ázsiai árvizekhez is köze volt a Kislánynak Franciaországban és Spanyolországban, Algériában és Tunéziában, továbbá a Fülöp-szigeteken, Japánban, Kambodzsában, Koreában, Mianmarban és Thaiföldön.

Háromnegyed fokkal lett átlagban melegebb

A Föld átlaghőmérséklete 0,75 Celsius-fokkal lett magasabb 1900 óta a brit klímakutatók frissített adatbázisa szerint. A mostani felülvizsgálat oka az volt, hogy pontosabb információkat gyűjtöttek az arktiszi térségről, amely a legnagyobb mértékű melegedést szenvedte el az utóbbi évtizedekben. "Meglehetősen kevés volt az északi-sarkvidéki adatunk, most viszont több mint négyszáz arktiszi, kanadai és oroszországi meteorológiai állomás adatait illesztettük be az adatbázisba" - mondta Phil Jones, a Kelet-Angliai Egyetem klímakutató központjának (CRU) igazgatója.

2010. június: indiai munkás iszik egy téglagyárban Allahabád közelében

"Amikor átlaghőmérsékleteket számolunk, akár globális, akár hazai átlagokról van szó, akkor többféleképpen tehetjük-vehetjük az egyes meteorológiai állomáson mért adatok átlagát" - mondta Lakatos Mónika. Az átlag becslésének pontossága nagyban függ attól, hogy egy adott térségben milyen sűrűn vannak elhelyezve a meteorológiai műszerek, és attól is, hogy az állomások mennyire tükrözik a domborzati sajátosságokat. A sarkvidékek területéről az utóbbi évtizedekig nehéz volt pontos, megbízható hőmérsékleti adatokhoz jutni.

Vödör és hajófenék

A másik problémás terület a világtenger végtelennek tűnő felszíne, aminek hőmérsékleti viszonyai nagymértékben befolyásolják a földi klíma alakulását. A brit kutatók azzal is pontosították a legmelegebb évek rekordjait, hogy megbecsülték, milyen hibákat eredményeztek a múltbeli mérési módszerek közötti eltérések.

A második világháború éveiben és pár évvel még utána is nem volt egységes módszertan a tengervíz felszíni hőmérsékletének mérésére. Volt olyan hajó, ahol a korláton átvetett vödörrel vettek vízmintát, de volt olyan is, ahol a hajófenékben, a motorházban mértek vízhőmérsékletet. Miután a papíralapú adatokat digitalizálták, a Met Office kutatói észlelték, hogy a vödörben mért hőmérsékletek alacsonyabbak, tehát ezt korrigálni kellett - mondta Peter Scott, a brit meteorológiai szolgálat klímakutató osztályának vezetője.

"Valóban kevesebb hőmérsékleti feljegyzéssel rendelkezünk a magasabb földrajzi szélességekről, de ezek is folyamatosan bővülnek a rekonstrukciók és a digitalizálás miatt. Emellett az adatokat mindig javítják, ellenőrzik, ezáltal változnak az adatbázisok" - mondta Lakatos Mónika. Az idősorok akkor lesznek jó minőségűek, ha az adatokat ellenőrzik, homogenizálják, vagyis kiszűrik a mérési körülmények miatti mesterséges töréseket.

2010. augusztus: hatalmas erdőtüzek Oroszországban - kattintásra galéria nyílik

Hazai példa: az Országos Meteorológiai Szolgálat budapesti központjában sem mindig ugyanott voltak elhelyezve a mérőműszerek. "Az évtizedekkel ezelőtt használt műszerkert helyén most egy ház áll, jelenleg a toronyban folynak a mérések. Az áthelyezésekből adódó eltéréseket ki kell szűrnünk, mégpedig úgy, hogy ne torzítsák az éghajlatváltozást jellemző adatokat. Mindehhez matematikailag megalapozott módszerek alkalmazására van szükség. A hazai változásokkal kapcsolatos vizsgálatainkat csak homogenizált adatokon végezzük" - mondta az OMSZ munkatársa.

A brit klímakutatók azért is törekednek a szabadon hozzáférhető adatbázis folyamatos frissítésére, mert éppen a Kelet-Angliai Egyetemet érintette egy 2009. novemberi botrány. Egy hackercsoport hozzáfért a klímakutatók levelezőszerveréhez, és saját válogatásában közreadta a vezető munkatársak, köztük Phil Jones e-mailjeit; az akciót egy újabb követte 2011 novemberében.

A klímaszkeptikusok a magánjellegű levelekből kihámozható beszólásokon, zsarolásokon túl azon háborodtak fel, hogy szerintük a kutatók manipulálták, illetve elrejtették az éghajlati adatok egy részét, hogy megvédhessék tudományos álláspontjukat a klímaváltozás veszélyeiről és emberi eredetéről. A megvádolt kutatók viszont azzal érveltek: eredményeik pontosságán mit sem változtatnak a törvénytelenül megszerzett levelek, és furcsállták, hogy éppen akkor történt mindez, mikor a világ közvéleménye a 2009. decemberi koppenhágai ENSZ-klímakonferencia felé fordult (az esetről korábbi cikkünkben talál részletes információkat.)

2010. október: a Negro folyó szinte kiszáradt medre Észak-Brazíliában - kattintson a galériáért!