Felszámolja az alpesi réteket a globális fölmelegedés

A klímaváltozás jóval erősebb hatást gyakorol a magashegyi növényzetre, mint azt eddig feltételezték. A békésen legelésző marhacsordák, a zergék és mormoták élőhelyéül szolgáló vadvirágos réteket szerte Európában kietlen sziklarengeteggé csupaszíthatja az aszályosodás és az erózió.

Harminckét tagú nemzetközi kutatócsoport azonos módszerrel első ízben térképezte föl Európa magashegységeiben a réteket, hogy megállapítsa, az egyes növénytársulásokat miként befolyásolja a klímaváltozás miatt emelkedő átlaghőmérséklet. A Nature Climate Change folyóiratban közzétett tanulmányuk végkövetkeztetése, hogy a havasi rétek néhány évtized alatt teljesen eltűnhetnek.

A Bécsi Egyetem és az Osztrák Tudományos Akadémia kutatói tizenhárom ország szakembereit koordinálták, akik Európa-szerte hatvan magashegyi területen begyűjtött 867 mintát vizsgáltak meg 2001-ben, majd az egész felmérést pontosan megismételték 2008-ban. A változás lényegét abban látják, hogy a hidegtűrő növényeket mind jobban kiszorítják a melegkedvelő fajták.

"Számítottunk arra, hogy több lesz az alacsonyabban fekvő, enyhébb klímájú régióból származó növény, de arra nem voltunk felkészülve, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora változást tapasztalunk" - mondta Michael Gottfried, az alpesi növénytársulásokat monitorozó GLORIA program munkatársa. "A havasi növényfajták helyét törpenövésű cserjék foglalják el a következő évtizedekben" - tette hozzá.

A témában valaha készült legnagyobb és legátfogóbb tanulmány közvetlen kapcsolatot von az emelkedő nyári átlaghőmérséklet és az alpesi növénytakaró változása között. Erre az eredményre jutott számos korábbi regionális felmérés is, de a kontinens egészére csak most igazolták a feltételezést. A termofilizációnak elnevezett "növénycserében" az a legijesztőbb a kutatók szerint, hogy Európa minden vizsgált pontján észlelték, függetlenül a magasságtól (az erdők szintjén éppúgy jelentkezik, mint a hegycsúcsokon) és a földrajzi szélességtől, Skóciától egészen Kréta szigetének magasabb ormaiig.

"Kutatásunk bizonyította, hogy a klímaváltozás a bioszféra peremén is érzékelteti hatását - mondta a GLORIA program elnöke, Georg Grabherr. - A termofilizációt képtelenek vagyunk befolyásolni, az alkalmazkodás sem járható út. Egyedül a globális fölmelegedés ütemének csökkentése vezet eredményre ahhoz, hogy megőrizzük a természeti örökségünket."