A helybéliek egy különleges időjárási jelenségnek, az úgynevezett Kelvin-Helmholtz instabilitási felhőnek voltak tanúi. Ilyen látványosság akkor alakul ki az égen, amikor épp a megfelelő mértékben tér el a földfelszín közelében kialakult köd és a felette sodródó légréteg sűrűsége és sebessége.
Amikor két ilyen, a sűrűsége alapján jól elkülönülő légréteg egymás felett áramlik, éles vonalakkal rajzolódik ki a keveredési zóna. A ködfelhő felett gyorsabban áramló meleg levegő nem egyenletesen elegyedik a másik réteggel, hanem a tengerpartot elérő hullámokhoz hasonlóan tarajos lesz, s ez a taraj végül átbukik. A keveredés a taraj felcsavarodásával valósul meg. Hasonló jelenséget itthon a Kab-hegyen észleltek január 4-én.
A köd mindig sűrűbb a felette lévő, párában szegény légrétegnél, így tudott Birminghamnél is fellépni a kellő sűrűségkülönbség. A legtöbb esetben alig van eltérés a hidegebb és a melegebb légrétegek sebessége között, így nem alakul ki instabilitási felhő, vagy a másik esetben akkora a sebességkülönbség, hogy elvész a felhőalakzatok szabályossága.