Megfordíthatatlan melegedés felé tart a Föld

A 3,5 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés felé halad a Föld, ha maradnak a jelenlegi vállalások az  üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Ez jóval meghaladja a legfeljebb 2 Celsius-fokos felmelegedési célt, ami az éghajlatváltozás legpusztítóbb következményeinek elkerüléséhez szükséges.

Csak négy évük lesz a kormányoknak arra, hogy csökkentsék a globális felmelegedést, olyan gyorsan nő a légkörben az üvegházhatású gázok kibocsátása. Szintén ennyi idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy el lehessen kerülni a nemzetközi közösség által 2010-ben elfogadott 2 Celsius-fokos célkitűzés eléréséhez szükséges tömeges kiadásokat - áll az ENSZ klímakonferenciájának szünetében ismertetett jelentésben.

"A jelenlegi ígéretek alapján a felmelegedés mértéke 3,5 Celsius-fokos lesz. A világ nagymértékű felmelegedés, magas kiadások és nagy veszély felé halad" - áll a dél-afrikai Durbanben péntekig tartó klímakonferencia szünetében bemutatott tanulmányban. A jelentést a potsdami Klíma-hatásvizsgálati Intézet (PIK) szakértői csoportja készítette a Climate Analytics és az Ecofys tanácsadó cégek számára.

A jelenlegi tudományos konszenzus szerint a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalom előtti állapothoz képest 2 Celsius-fokos szinten belül kell tartani ahhoz, hogy az éghajlatváltozás legpusztítóbb következményei elkerülhetők legyenek. A célkitűzést a 2009. évi koppenhágai klímakonferencián fogadták el, és 2010-ben a nemzetközi közösség ratifikálta a mexikói Cancúnban. Ezzel a felmelegedéssel meg lehetne előzni az általános klímaváltozás legsúlyosabb következményeit.

Nyári szárazság, gyakoribb hőhullámok Közép-Európában

"A 2 Celsius-fokos szint az egyszerűség kedvéért került be a klímaváltozással kapcsolatos kommunikációba" - mondta az [origo] kérdésére dr. Faragó Tibor, a magyar kormány korábbi klímaügyi főtárgyalója. A klímatudomány eredményeit összegző ENSZ-testület, a klímaügyi kormányközi bizottság (IPCC) 2007-es jelentésében az szerepel, hogy ha 2020-tól már nem növekszik tovább az emberiségnek tulajdonított üvegházgáz-kibocsátás, akkor maximum 2,4 Celsius-fokkal nő az átlaghőmérséklet. "A leginkább veszélyeztetett fejlődő szigetországok nyomására már a 2009-es koppenhágai klímakonferencián is téma volt, hogy még lejjebb, 1,5 fokra kellene levinni az elérendő célt, ha biztosra akarunk menni. Ez ma majdnem lehetetlen, mert a 2 fokos cél is alig teljesíthető" - mondta Faragó Tibor.

Amennyiben három és fél fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, a Földön mindenhol jelentős fajkihalás következik be - ez úgy értendő, hogy a fajok legalább 40 százaléka érintett. Csökken a gabona termőképessége a melegebb régiókban, vagyis az alacsony földrajzi szélességeken, míg a közepes és magas szélességeken növekszik. A vízzel kapcsolatos veszélyeknek több százmillió ember van kitéve - összegezte 2007-es jelentésében az IPCC (a dokumentum itt letölthető, PDF, 13 MB).

A nyári csapadékmennyiség csökkenése várható Közép- és Kelet-Európában, ami növekvő vízgondokat okoz a jelentés összefoglalója szerint, és növekszik a hőhullámok egészségügyi kockázata. Az erdők termőképessége valószínűleg romlik - állapítja meg a jelentés. Várhatóan majdnem minden európai területet hátrányosan befolyásol a jövőbeli éghajlatváltozás valamely hatása. Az ökoszisztémák nagy többsége nehezen fog alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, viszont a klímaváltozás hatásait az is befolyásolja, mennyire sikerül hozzájuk alkalmazkodni az IPCC összegzése szerint.

Sokba kerül a halogatás

Az iparosodási időszakhoz képest a hőmérséklet máris 0,8 fokkal nőtt. A legfeljebb 2 fokos felmelegedés elérése érdekében az országok többsége önként vállalta, hogy csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezen ígéretek szerint 2020-ra összesen 55 milliárd tonna üvegházhatású gázt bocsátanának ki, azaz 11 milliárd tonnával többet, mint amennyi szükséges lenne a legfeljebb 2 Celsius-fokos felmelegedési cél teljesítéséhez. A 2 fokos szint eléréséhez az lenne szükséges, hogy évente 2 százalékkal csökkenjenek a kibocsátások a 2000-es szinthez képest. Viszont ha maradnak a jelenlegi vállalások, 2020 után már évi 3,8 százalékkal kéne csökkenteni a kibocsátásokat ahhoz, hogy 2050-re a cél megvalósuljon.

A gyorsított csökkentésnek jóval nagyobbak a költségei és műszakilag is nehezebben megvalósítható - közölték a jelentés szerzői, például jóval gyorsabb ütemben kell áttérni megújuló energiaforrásokra vagy befogni és cseppfolyósított állapotban tárolni a szénerőművek kibocsátotta CO₂-t. Minél gyorsabb ütemű csökkentés szükséges, annál kisebb az esély arra, hogy a klímavédelmi technológiákat sikerül széles körben a gyakorlatba átültetni, áll a jelentésben.

"Nyersen fogalmazva, minél tovább várunk, annál kevesebb választási lehetőségünk lesz, annál többe fog mindez kerülni, és annál kevésbé valószínű, hogy sikerül a 2 Celsius-fokos szint alatt maradni, és annál nagyobb veszélyek várnak a Föld legsérülékenyebb vidékeire" - mondta a jelentésről Bill Hare, a Climate Analytics igazgatója.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) novemberi jelentése szerint 2017-ig valószínűleg annyi szén- és földgázerőmű, energiafaló üzem és nem kellően hőszigetelt épület épül, hogy emiatt lehetetlenné válik a biztonságos szint alatt tartani az üvegházhatású gázok kibocsátását. 2017-től pedig már nem lesz semmiféle tér a manőverezésre, ugyanis az addigra kiépülő infrastruktúra miatt már annyi szén-dioxid kerül a levegőbe, amennyit egyáltalán szabad lenne kibocsátani a még biztonságosnak tartott szint betartása mellett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2017 után kizárólag csak nulla szén-dioxid-kibocsátású erőműveket, üzemeket és egyéb infrastrukturális beruházásokat lehetne megvalósítani.