Borús, őszies idővel kezdődik a hét

Nedves, a sokéves átlaghoz képest több fokkal hűvösebb levegő áramlik Magyarország fölé hétfőn. Emiatt ismét erős felhősödés várható észak felől, újabb csapadéksáv éri el az országot. Elsősorban az északi megyében fog esni. A nyári kánikuláért egészen az Égei-tengerig kell utazni.

Észak felől ismét erős felhősödés várható, az ország nagy részén csak kevés napsütés lehet hétfőn. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 18 és 23 fok között várható, késő este 16 és 20 fok között valószínű.

Újabb csapadéksáv éri el az országot, emiatt több helyen számíthatunk ismétlődő esőre, záporokra, főként az északi megyékben. Néhol a délutáni gomolyfelhő-képződésből intenzívebb záporok is kialakulhatnak rövid idő alatt, jelentős csapadékkal, zivatar kíséretében. Erre elsősorban északkeleten, illetve a Duna-Tisza-közén kell számítani. Ezzel szemben délen kevés helyen hullhat jelentéktelen mennyiségű csapadék. Az északnyugati szél a középső területeken gyakran megerősödik.

Kedden már több lesz a napsütés az ország nagy részén, de zavartalanul napos időre nem számíthatunk. A hőmérséklet csúcsértéke kedden már megközelítheti az ilyenkor átlagosnak számító 25 Celsius-fokot. A Duna-Tisza köze déli részén néhol felhőszakadás is előfordulhat, jelentős mennyiségű csapadék hullhat. Az esti órákra mérséklődik a légmozgás és valószínűleg már az ország nagy részén derült lesz az ég. Szerdán alapvetően napos idő várható, kialakulhatnak kisebb záporok, de már nem a csapadék lesz a jellemző. A hőmérséklet maximuma 25-30 fok között alakul.

Orvosmeteorológia

Kettős fronthatás várható: az erre érzékenyeknél egyaránt jelentkezhet fejfájás, migrén, fáradékonyság, levertség, ingerlékenység és vérnyomás-ingadozás. A reumatikus betegségben szenvedőknél az általános panaszok is fokozódhatnak. Nőhet a reakcióidő.

Európa időjárása - Csehországban van a leghidegebb

Írországtól északnyugatra örvénylő ciklon határozza meg a Brit-szigetek és a nyugat-európai partvidék időjárását. Közép- és Kelet-Európa felett nagy kiterjedésű magassági teknő, illetve sekély ciklonális mező helyezkedik el. E két rendszer miatt a kontinens nagy részén erősen felhős vagy borult az ég, sokfelé esik az eső, záporeső, helyenként zivatarok is kialakulnak.

Észak-Európában is borongós idő jellemző az Ural feletti középponttal örvénylő ciklon hullámzó frontálzónájához tartozó felhőzet és csapadéksáv miatt. Nagy területen csak a Mediterráneumban napos, száraz az idő, ott többnyire 25, 32, a Pireneusi-félszigeten és az Égei-tenger mentén 32, 36 fokig is felmelegszik délutánra a levegő. Földrészünk legmelegebb részei mégsem ezek a tájak, hanem a Kaszpi-mélyföld, ahol 40, 44 fokot mérnek. Másutt ennél jóval hűvösebb, 16, 25 fok van, de Németország, Csehország egyes tájain még ennél is hidegebb van néhány fokkal.