Nem lehet elbújni a zaj elől Budapesten

Vágólapra másolva!
A közlekedési zaj akár másfél millió egészséges évvel is megrövidítheti az uniós polgárok életét, számszerűsítve pedig évi százmilliárd euró veszteséget okozhat. A budapesti zajszennyezés elrettentő mértékű - ezt mutatja az a stratégiai zajtérkép, amelyet minden uniós tagállamnak el kellett készítenie a zajcsökkentés érdekében. A most használt térképet 2012 június végéig kell frissíteni, de egyelőre nincs rá pénz.
Vágólapra másolva!

A zaj egyik meghatározása szerint nem kívánatos hang - méghozzá olyannyira nem kívánatos, hogy testi és lelki betegségeket okoz. Az Európai Unióban akár másfél millió egészséges életévvel is megrövidítheti a polgárok életét, áll az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közelmúltban kiadott jelentésében. A problémát nagyon leegyszerűsítve, a környezeti zaj azért ártalmas, mert emeli a stresszhormonok, a koleszterin és a vércukor szintjét, ezáltal károsan befolyásolja az idegrendszer és a szervek működését. Hosszú távon alvászavar, szív- és érrendszeri betegség, magas vérnyomás, infarktus lehet a következménye.

A városi élet óhatatlanul együtt jár a zajártalommal, amelyet az Európai Unióban a légszennyezettség után a második legsúlyosabb környezeti problémának tekintenek. Nagyságára jellemző, hogy az unióban mintegy 120 millió ember (az EU népességének 30 százaléka) folyamatosan káros szintű, 55 decibelnél magasabb közlekedésből eredő zajnak van kitéve, 51 millióan pedig 65 decibelnél is többet kénytelenek elszenvedni. A vasúti és a légi közlekedés emelkedett (55 dB-nél magasabb) zajszintje a népesség 10-10 százalékát zavarja.

Magyarország közepesen zajos - egyelőre

A zajterhelés együtt jár a gazdasági fejlettséggel. Ennek megfelelően a többi uniós tagállamhoz képest Magyarország viszonylag nyugodt, csendes országnak számít, leszámítva Budapestet és a nagy ipari központokat. Ám a fővárosba összpontosul a népesség jelentős része, ezért Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is figyelmeztetett a zajszennyezés veszélyeire.

Forrás: budapest.hu

Nappali közlekedési zajszennyezés Budapest belvárosában

Forrás: bu

Nappali vasúti zajszennyezés. A naracssárga szín az 55 decibelnél magasabb, káros zajszintet jelöli

A zajterhelés csökkentésére született uniós irányelv szerint minden ország köteles stratégiai zajtérképet készíteni, és ez alapján ötévente intézkedési tervet kidolgozni. A 2002/49/EK irányelv szerint a nagyvárosi agglomerációkra, fontosabb, nagy forgalmú közutakra, vasútvonalakra és repterekre vonatkozó stratégiai zajtérkép a zajterhelés okozta konfliktushelyzeteket jeleníti meg.

A magyar változat az uniós elvárásokat meghaladóan részletgazdag adatbázison alapul: lehetővé teszi, hogy a városgazda figyelemmel kísérje a változásokat a tényleges forgalom, a napszak, akár az adott környék ipari létesítményei vagy az érintett lakosok konkrét száma alapján is. A térkép internetes változata itt elérhető - 1:15 000 méterányig nagyítva lehet tanulmányozni rajta az adatokat.

Elavuló adatok

A 3D-s dinamikus forgalmi modell alkalmas bármilyen tervezet leképezésére. "Megjeleníthető vele például, hogy milyen környezeti hatást okozna valamely útlezárás vagy egy új híd építése, ezáltal a döntéshozatalt hivatott segíteni. Az uniónak a zajtérkép elkészíttetésével az a célja, hogy felhívja a figyelmet a zajszennyezésre, és így a nyilvánosság kényszerítse a kormányokat a változtatásra" - mondja Berndt Mihály, az EnviroPlus Kft. ügyvezetője, aki 2007-ben a stratégiai zajtérkép elkészítésének szakmai vezetője volt.

A térkép jelenlegi változata viszont egyre kevésbé tudja betölteni szerepét, hiszen öt évvel ezelőtt mért zajszintek alapján készült. Az uniós elvárás szerint 2012. június 30-ig esedékes térképfrissítéshez már el kellene kezdeni az adatgyűjtést, de ez ügyben a szakember még nem kapott megkeresést.

"A főpolgármesteri hivatal terveiben szerepel ennek a kötelező önkormányzati feladatnak az elkészítése, de a fővárosi önkormányzat jelenlegi gazdasági helyzete miatt a stratégiai zajtérkép elkészítésének előkészítése még nem kezdődhetett meg" - tájékoztatta az [origo]-t a Városháza kommunikációs osztálya. A tájékoztatásból kiderül, pénzhiány miatt valószínűleg nem készül el határidőre a térkép frissítése, de a hivatal "keresi a forrásokat a feladat megoldásához", hogy minél kisebb csúszással újuljon meg a főváros stratégiai zajtérképe. Az ügy kapcsán kérdéseinkkel megkerestük Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes, környezetügyi államtitkárságát is, de válaszokat még nem kaptunk.

Forrás: budapest.hu

Repülési zajszennyezés (Ferihegy nélkül). A stratégiai zajtérképeken megjelenített értékek minden esetben a vonatkozó jogszabályok szerinti számítási módszerrel meghatározott mennyiségek, vagyis nem mért értékek. Ezért a számítási eljárás különböző megfontolásai miatt bizonyos esetekben (pl. repülési zaj) mindenképp eltérnek a méréssel meghatározható terhelési értékektől

A környezeti zaj káros hatása egyebek között életminőség-csökkenésben, betegségekben, munkaidő-kiesésben, a figyelem lankadása miatti hibákban nyilvánul meg. "Ezeket nehéz számszerűsíteni, de szakértői becslések szerint a nemzeti össztermék (GDP) legalább 0,2, de akár 2 százaléka is elveszhet emiatt. Ez mintegy százmilliárd euró lehet évente" - nyomatékosítja Kiss Ádám fizikus, az ELTE atomfizikai tanszékének tanára, az intézmény Környezettudományi Centrumának vezetője.

Megvizsgálták azt is, azonos zajszint esetén melyik közlekedési zaj zavarja leginkább az embereket. A repülőgép toronymagasan vezet, utána az autók következnek, és legkevésbé zavarónak a vasút bizonyult. "Ennek kulturális oka lehet", véli Kiss Ádám. Közte talán az is, hogy a vonatkerekek kattogását megannyi romantikus vers és dal dicsőíti - a vasút hajdanán az ipari forradalom jelképe volt.

Mi a hatékony zajvédelem?

A zajkutatás több tudományágat fog össze: nemcsak műszaki-természettudományos vonatkozással bír, hanem kiterjedt jogi és kulturális aspektussal is. Legfőbb feladatai közé az emberek reakcióinak és a lehetséges technikai megoldások vizsgálata tartozik. A zajcsökkentés legegyszerűbb módja az emberek közötti megegyezés a zaj kibocsátója és elszenvedője között. "Amennyiben ez nem működik, jogi útra tereljük az ügyet: megtiltjuk a zaj kibocsátását - mondja a környezetfizikus. - És ha ez sem vezet eredményre, akkor a zajártalom csökkentésére következnek a műszaki-technikai megoldások, amelyek a zaj forrását, terjedését és fogadását enyhítik."

A zaj útja különösen fontos a zajcsökkentés szempontjából. Elhelyezhetünk akadályokat, például zajvédő falakat, ám ezeket esztétikai vagy gazdasági okokból gyakran jelentősen alulméretezik. Itt is jelentkezik a kulturális befolyás. "Dél-Németországban idegenkednek a zajvédő falak telepítésétől, míg Ausztriában közkeletűek" - teszi hozzá Kiss Ádám.

A természeti tárgyak hatékonyabb zajcsökkentők: az autóút vagy gyár mellé telepített fasor a levéltömegnek köszönhetően lényegesen több zajt képes visszaverni és elnyelni, mint egy zajvédő fal, állítja az ELTE oktatója. Ráadásul a fasor a levegő minőségét is javítja a szálló por és a kémiai szennyező anyagok megkötésével. A talajfelszín minősége is számít: a puha felület, mondjuk a gyepszőnyeg több zajt nyel el, mint a tükörsima beton (ezt már villamospályák esetén igazolták).

Jogi értelemben egyébként a mesterséges eredetű hangot nevezzük zajnak. Különösen terhelő típusai a folyamatos (számítógép zümmögése), a folyamatos zajon kiemelkedő frekvenciával zavaró (öreg légkondicionáló készülék fütyülése), az időszakos (csúcsforgalom) és az impulzusszerű zaj (puskadörrenés).

Mikor hasznos mégis a zaj?

  • Vezetője számára a gépjármű nem tartozik a zavaró zajforrások közé - sőt, a jármű üzemzaja információt szolgáltat: nyitva maradt például egy ablak, alacsony az olajszint, kopottak a féktárcsák stb. (Hányan indítóztak már rá a túl halk motorhangra?)
  • Kerékpárosoknak nem ajánlják, hogy menet közben zenét hallgassanak, mert akkor nem képesek észlelni a környezet figyelmeztető hangjait, például egy mögöttük haladó járműét.
  • Az autótervezés egyik szempontja, hogy hiába tudnák tökéletesen hangszigetelni a motorteret a külvilág felé, a gyalogosok és a közlekedés más résztvevői védelme érdekében mégsem szabad "lopakodó" autókat az utakra engedni.
  • A figyelemfelkeltés növelése miatt módosították a megkülönböztető jelzéseket taglaló KRESZ-szabályt. Az új változat szerint elsőbbség megadására csakis a fényjelzés és a sziréna együttes, egyidejű használata kötelez, jóllehet mindkettő önmagában is megkülönbözető jelzés.