Miért volt ennyi eső a héten?

Széles körben elterjedt, de meteorológiailag hibás nézet, amely szerint be kéne vezetni a monszunjelenséget az európai időjárási jellemzők közé. A júniusi heves záporokat, zivatarokat az okozza, hogy ilyentájt már eljutnak az óceáni nedves-hűvös légtömegek Európa fölé. Ez magyarázza a júniusi csapadékrekordokat, vagyis nem valamilyen "magyar monszun" miatt volt ennyi eső a héten.

Júniusban már nagyon erősen szórja sugarait a Nap, és ennek meg is vannak a következményei: a földfelszín közelében jóval intenzívebben melegszik a levegő, mint a tengerek felett. Az egyenetlenül felhalmozódó energia pedig fokozatosan olyan szintet ér el, amely már képes lesz az óceáni nedves, de viszonylag hűvösebb levegőt a meleg szárazföld belsejébe szállítani.

Ennek a megváltozó nagytérségű áramlásnak legalább két következménye van. Nem véletlen, hogy Magyarországon a legtöbb csapadék május-július közé esik: nyugaton az Alpokalján a július, a Bakony térségében a május, az Alföldön és az Északi-középhegységben pedig a június a legesősebb időszak. Ugyanakkor a Kárpát-medencét elárasztó nedves, viszonylag hűvös levegő hatására általában megtörik a hőmérséklet fokozatos emelkedése nyár elején.

Ez a meteorológiailag is jól megmagyarázható légköri jelenség annyira jellegzetes és erős, hogy népi regula, a Medárd napi szólásmondás kapcsolódik hozzá, amely szerint ezen a napon erős lehűlés várható. Ha pedig esővel köszönt be - mint ahogy az idén történt -, akkor negyven napon át bőséges részünk lesz a csapadékban.

Széles körben elterjedt, de meteorológiailag hibás nézet, amely szerint be kéne vezetni a monszunjelenséget az európai időjárási jellemzők közé. Czelnai Rudolf professzor több írásában is taglalja a felvetés helytelenségét, ugyanis a monszun határozott szélfordulást, átfogó évszakos változást jelent, és a nyári monszunnak létezik téli ellenpárja is. (A kifejezés az arab "évszak" jelentésű mausin szóból származik.)

A mérsékelt éghajlati övben tapasztalható gyakori ciklon-anticiklon váltás jóval kisebb skálájú időjárási esemény. Az elmúlt hét időjárását döntően helyi hatások alakították: adott volt a nedves, labilis rétegzettségű légkör, a heves záporok-zivatarok elsősorban ott keletkeztek - jellemzően délutánonként - ahol például a domborzat kedvező feltételeket teremtett rá.

Csapadékrekordok Medárd környékén

A megfigyelések bizonyítják, hogy ez a hónap általában nagyon csapadékos. Medárd napján például a legtöbb csapadékot, 113,2 mm-t 1992-ben, Ráckevén észlelték. A 64 mm-s fővárosi, Medárd napi rekord pedig 1990-ben keletkezett. Ebben az időszakban a legtöbb csapadékot, 193 mm-t 1958-ban Várpalotán észlelték, a 111 mm-s fővárosi rekord pedig 1967-ben, június 9-én keletkezett.

Június 8-án az országos hőmérsékleti rekord 35,3 Celsius-fok volt, ezt Bácsalmáson mérték 1998-ban. Budapesten 2003-ban pedig 33,5 fok volt. Egyébként a jeles nap közelében mértek jóval magasabb hőmérsékleteket is: 2000-ben június 14-én, Kecskemétem 38,8 fokos hőség volt. Ebben az évben 13-n szintén Kecskeméten 36,9 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála, 2003 június 11-én pedig Felcsúton melegedett fel a levegő 36,9 fokra. Ugyanebben az évben és ugyanezen a napon Budapesten 36,2 fok volt a maximum.

Júniussal, Szent Iván havával egyébként számos népi időjóslás foglalkozik. Egypár példa: ha május nedves volt, június is az. Ha június száraz, jó lesz a bortermés. Amilyen a június, olyan lesz a december csapadék és hőmérséklet szempontjából. Szeretik júniusban az északi szelet, mert ez jó gabonatermést hoz, érleli a vetéseket. A következő jeles nap június 15-e, Vid napja: a regula szerint, ha akkor esik, nem lesz jó a termés. Ha azonban Vid világos (derült), bő termés lesz.