Szuperforró nyarakat jósolnak amerikai klímakutatók

Vágólapra másolva!
Már az évtized végére extrém hőhullámok lesznek jellemzők Afrika, Ázsia és Dél-Amerika trópusi régióiban. A mediterrán Európát 2070 körül érik el a minden történelmi rekordot megdöntő hőhullámok. A kutatók meglepődtek azon, milyen gyorsan alakulnak majd ki a hőhullámok, noha számításaikat közepes mértékű üvegházgáz-kibocsátásra alapozták.
Vágólapra másolva!

Minden korábban tapasztaltnál forróbbak lesznek a nyarak Afrika, Ázsia és Dél-Amerika trópusi régióiban a következő két évtizedben. A szélsőségesen meleg nyarak hatvan év múltán megszokottá válnak a közepes földrajzi szélességen fekvő térségekben, Európában, Észak-Amerikában és Kínában - derül ki a Klímaváltozási Közlemények (Climatic Change Letters) szakfolyóirat legutóbbi számából.

A kutatók azt vizsgálták, hogy mikor válik végképp érvénytelenné egy-egy évszak történelmi hőmérsékleti rekordja, vagyis mikor áll elő az a helyzet, hogy egy hűvös nyár átlaghőmérséklete is nagyobb lesz a korábban tapasztalt forró nyarakénál. "Amikor a klímakutatók a globális felmelegedés okozta gyakoribb hőhullámokról beszélnek, az emberek rendszerint azt kérdezik, hogy akkor a mostani hőhullámok fognak-e normál hőmérsékletnek számítani. Erre a kérdésre kerestük a választ" - mondta a kutatás vezetője, Noah Diffenbaugh, a Stanford Egyetem környezetföldrajz tanszékének adjunktusa.

A klímaváltozás évszakos kihatásait több mint ötven klímamodell eredményei alapján vizsgálták. A modellek mindegyikében azzal számoltak, hogy a 21. században folyamatosan nő az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben, így egyre nő az átlaghőmérséklet. Az eredményeket azon szimulációkkal is összevetették, amelyek pontosan mutatták be, hogyan változott a Föld klímája a 20. század második felében.

A kutatók meglepődtek azon, hogy előrejelzésük szerint milyen gyorsan alakulnak majd ki a pusztító hőhullámok, noha számításaikat közepes mértékű 21. századi üvegházgáz-kibocsátásra alapozták. "A világ minden tájáról elemeztük a meteorológiai állomások megfigyelési adatait is, hogy lássuk, az előre jelzett forrósodási folyamat már elindult-e. Amikor a múltbeli hőmérsékleti rekordokat vizsgáltuk, kiderült, hogy a folyamat már most is zajlik, és bebizonyosodott, hogy a klímamodellek rendkívül pontosak" - mondta Diffenbaugh.

A klímamodellek és a korábbi megfigyelési adatok elemzéséből egyaránt az derül ki, hogy a leggyorsabban a trópusi régiók melegednek fel. A tanulmány szerzői szerint ez már a 21. század első évtizedeiben, 2010 és 2039 között bekövetkezik - a vizsgált időszakban előforduló évszakok 70 százalékában melegebb lesz, mint amilyen időszakokat megtapasztaltak a trópusokon élők a 20. század végén. Európa mediterrán régiójában, Észak-Amerikában és Kínában 2070-re lesznek jellemzők a különösen extrém hőhullámok - írják a Climatic Change Lettersben megjelent tanulmány szerzői (a folyóiratot a Springer tudományos kiadó jelenteti meg). Diffenbaugh szerint az előrejelzésük pontosságát támasztja alá az, ahogyan a klímamodellek eredményei és a megfigyelési adatok összevágnak.

Az egyre melegedő évszakok egyszerre gyakorolnak komoly hatást az egészségügyi ellátásra, a mezőgazdasági termelésre és az ökoszisztémákra. A Stanford tanára arra emlékeztet, hogy a 2003-as európai hőhullámok miatt mintegy 40 ezren haltak meg, de arra is, hogy több mint egyharmaddal csökkenhetnek a kukorica és a szójabab termésátlagai az USA középnyugati államaiban.