Mi okozta a hétvégi porviharokat?

Tartós volt a viharos szél szombaton, ezért tudott komoly mennyiségben por- és homokszemeket sodorni magával. Kevés volt a csapadék a télen, ezért a dombokon már kiszáradt a talaj. Kőszegen egy 18. századi Mária-szobor ment tönkre a viharos erejű széllökések miatt. A tűzoltók hetvenkét esetben vonultak ki kárelhárításra. A szeles időjárás miatt senki sem sérült meg a hétvégén.

Valószínűleg a meteorológia iránt kevésbé érdeklődők is felkapták a fejüket a hétvégi porviharok és a miattuk lezárt útszakaszok hallatán. Mi a feltétele annak, hogy ilyen időjárási jelenség forduljon elő Magyarországon? A por-, illetve homokviharokhoz alapvetően két összetevő, egyrészt száraz talaj, másrészt pedig tartósan fennálló erős vagy viharos szél egyidejű megléte szükséges - most szombaton mindkettő előfordult.

Porvihar Bicske környékén április 9-én (olvasónk, Ivanincs Imre felvétele)

A rekordcsapadékot hozó 2010-es esztendőt száraz tél követte, a csapadék mennyisége a Dunántúlon mindössze 20-60 milliméter között változott, amely csupán a fele a sokévi átlagnak. Így - bár még mindig vannak belvizes területek az országban - a talaj felszíne a dombokon, a kevésbé kötött talajtípusoknál már kiszáradt, tájékoztatta az [origo]-t Pátkai Zsolt, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.

Április a köztudatban is szeszélyes, szeles hónapként ismert, amely gyakran így is van, hiszen az év ezen szakaszában a legnagyobb a kontinens északi és déli területei között fennálló hőmérséklet-különbség. A nagy hőmérsékleti kontraszt hatása előbb-utóbb erőteljes légmozgásokban is megmutatkozik. Egy ilyen, tipikusan viharos széllel járó időjárási helyzet alakult ki április 8. és 10. között: a Brit-szigetek fölött található anticiklon keleti peremén északnyugati, északi áramlással hűvösebb levegő érte el a Kárpát-medencét viharos szél kíséretében. (Arról itt olvashat, hogy rendszerint miért ilyen változékony az áprilisi időjárás.) Ez a meteorológiai összkép látható az alábbi ábrákon:

>

Európai időjárási helyzet 2011. április 9-én, nulla órakor (koordinált világidő, UTC szerint)

A széllökések a Dunántúli-középhegység környezetében voltak a legerősebbek, elérték a 70-90 kilométer/órát. Ez ugyan a viharos szél kategóriába sorolható, mégsem mondható szokatlanul erősnek, de a szél tartóssága miatt már komoly mennyiségben tudta magával sodorni a por- és homokszemeket. Természetesen nyáron is előfordulhatnak porviharok, ezek általában hevesebb zivatarokhoz kötődnek, kisebb területet érintenek, és rövidebb ideig tartanak. A mostani helyzet iróniája, hogy miközben a domboldalakon, völgyekben vastag porfüggöny húzódik, ugyanakkor a mélyedésekben néhol még mindig áll a belvíz - áll Pátkai Zsolt elemzésében.

A porvihar különösen a közutakon veszélyes, mert viszonylag gyorsan kialakul, és hatására erősen csökken a látótávolság. Szombaton kora délután mindössze néhány méterre lehetett ellátni az M5-ös autópálya 98-as kilométerkövénél, jelentette az [origo] tudósítója. A 83-as főúton ötven méterre, az M6-os sztrádán kétszáz méterre csökkent a látótávolság. A széllökések olyan mennyiségben szállították a port, hogy a részecskék helyenként öt-tíz centiméter vastagon rakódtak az úttestre az 1-es főúton, Bicske és Herceghalom között. Emiatt teljes útzárat kellett elrendelni. További kockázat, hogy a porviharban csúszósabbá válnak az utak, a szél sodorta finom részecskék belélegzése pedig káros az egészségre.

18. századi szobrot fejezett le Kőszegen a viharos szél

Az erős szél egyébként szerte az országban épületkárokat okozott, fákat döntött ki, vezetékeket szaggatott le. A tűzoltók országszerte hetvenkétszer vonultak ki a károkat elhárítani szombaton. A szél megbontotta a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatal tetőszerkezetének egy részét. Kőszegen, a Jurisics téren a város által még 1739-ben állíttatott Mária-szobrot sodorta le talapzatáról egy kidőlő fa.

A több mint harminc méter magas hársfa ágai elsodorták és a földre döntötték a szobrot, amely erősen megrongálódott. Senki nem sérült meg, mert a máskor forgalmas teret jelenleg felújítják; de feltételezések szerint megsérülhetett a fa gyökérzete a korszerűsítéssel járó földmunkák miatt, és ez is közrejátszhatott a történtekben. A tűzoltók leemelték a szobor maradványait a talapzatról, amihez Szombathelyről kellett egy speciális műszaki mentőt igénybe venniük. Az esés miatt elvált a törzstől és a földbe fúródott a homokkőből készült barokk műalkotás feje, ezt valószínűleg a helyi múzeum restaurátor szakembereinek irányításával fogják majd felemelni.

Egy kamion pótkocsija két kerékre billent az 52-es számú főút 43-as kilométerénél a viharos szél miatt. A jármű áttért a szemben lévő sávba, és egy teherautóval ütközött. A teherautóban ketten ültek, őket kórházba szállították, a kamion sofőrje nem sérült meg. A Győrhöz közeli Töltéstaván egy öt méter magas haranglábat döntött fel a szél.

Vészhelyzet az orkán erejű szél miatt Szlovákiában

"A Magas-Tátrában az elmúlt éjszaka rosszabb volt, mint péntekre virradóra. Az orkán erejű szél sebessége helyenként elérte az óránkénti 170-180 kilométert. Az első becslések szerint a károk összege meghaladja a 100 ezer eurót" - közölte Ján Mokos, Magas-Tátra város polgármestere az MTI tudósítójával telefonon. A polgármester arra számít, hogy az említettnél jóval nagyobb lesz a kár végső összege. Számos épület tetőszerkezete is megsérült. Problémák vannak a tátrai fogaskerekű vasúttal is, amely több szakaszon a sínekre dőlt fák és a megsérült villanyvezetékek miatt nem tud közlekedni. A szlovák magashegység közigazgatásilag egy régiónak, Magas-Tátra városnak számít. A szombatra virradó éjjel szélvihar tombolt a kassai és az eperjesi régióban is. A tűzoltóknak elsősorban az úttestre dőlt fákkal és megsérült háztetőkkel voltak gondjaik.

Az utakra, sínekre dőlt fák kaotikus állapotokat teremtettek a közlekedésben, ezért a rendőrség felszólította a gépkocsivezetőket: akinek nem szükséges, ne üljön a régióban volán mögé. Szombaton délelőtt a Magas-Tátra gépkocsival nem volt járható. A hegységben tartózkodó turistáknak is azt ajánlották, hogy tartózkodjanak a nagyobb túráktól. A Magas-Tátra déli oldalán 2004. november 19-én a szélvihar több mint 12 ezer hektáron teljesen kidöntötte a fákat, s körülbelül ugyanekkora területen kisebb károkat okozott az erdőben. A szél néhány óra alatt 700-1350 méteres magasságban csavarta ki a fákat. A legmagasabb széllökéseket az erdősáv felső határán, 1480 méteren mértek, a szél sebessége ott elérte a 230 kilométer/órát.