Vágólapra másolva!
A lefolyóvízben lévő baktériumok miatt is pusztulnak a korallok a Karib-tenger térségében az egyre melegedő víz és a hajóroncsok mellett, állapították meg amerikai kutatók. Ha a hatóságok Floridában és a karibi térségben nem akadályozzák meg, hogy szennyvíz kerüljön a tengerbe, a korallok kihalásával elvész a térség fő turisztikai vonzereje.
Vágólapra másolva!

A vizsgálatok szerint emberi baktériumok fertőzik a Karib-tengerben a kihalástól fenyegetett Elkhorn-korallokat (Acropora palmata). Az érzékeny organizmusok fehér, hímlőszerű megbetegedést kapnak és elpusztulnak. Az Elkhorn-korallok fehéredésének 88 százalékban a fekáliaszennyezés volt az oka az utóbbi tizenöt évben, a fennmaradó részben a hurrikánok és a tengervíz melegedése okozta a pusztulást. A Georgiai Egyetem szakértői eredményeiket a PLoS ONE című szaklapban mutatták be csütörtökön.

A kutatócsoport azonosította a Serratia marcescens nevű baktériumot, és megállapította, hogy emberi fekáliától származik, amely korábban a Key West-szigeten lévő szennyvíztelepről került a tengerbe. Floridában és a karibi térségben az emberi eredetű (tehát nem ipari) szennyvizet nagyobbrészt nem kezelik, és a tárolótartályokból a tengerbe szivárog. "Sürgős szükség van mindenütt olyan szennyvíztisztító telepekre, ahol kémiai úton kivonják a vízből ez a baktériumot" - mondta James W. Porter, a Georgiai Egyetem ökológiai intézetének munkatársa.

Forrás: Wikimedia Commons

Változatos élővilág az Elkhorn-korall képezte telepen

Az ilyen létesítmények viszont sokba kerülnek, különösen a karibi térség infrastrukturálisan kevésbé fejlett országai számára. A Key West-szigeten, Florida legdélebbi pontján 70 millió dollárt közpénzt költöttek a szennyvíztisztító korszerűsítése, és a mostani kutatás is alátámasztja, volt értelme a beruházásnak, mert azon a ponton megszűnt a szennyezés. Ha viszont egész Florida államban korallbaráttá tennék a szennyvízkezelő rendszereket, az egymilliárd dollárba kerülne.

Az Elkhorn-korallok ágai akár tíz centiméteres átmérőjűre is megnőhetnek, majd összekapcsolódva sajátos mészkőtetőcskéket formálnak, amelyek védelmet nyújtanak a halak és a tengerek egyéb lakói számára. Néhány ilyen tető akár 125 ezer éves is lehet. A karibi térségben Floridától Venezueláig húzódó területen élő korallfajokat 2006-ban nyilvánították veszélyeztetetté az Egyesült Államokban. A könnyűbúvárok és halászok paradicsomának számító korallszirtek világszerte a klímaváltozás által leginkább fenyegetett térségek közé tartoznak.