Kétszer több kéjgázt bocsát ki az erdőtalaj, mint eddig vélték

Vágólapra másolva!
A mezőgazdaság, a járműforgalom, a szerves anyagok tüzelése és az ipar által termelt nitrogénvegyületek az erdőtalajban ülepednek ki az a levegőből és a savas esőkből, amely nagy mennyiségben képtelen a tárolásukra. A vegyületek veszélyes dinitrogén-oxiddá (N2O) alakulnak, amelyből kétszer annyi kerül vissza a légkörbe, mint amennyit korábban az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) becsült.
Vágólapra másolva!

Ez a bejelentés kulcsmomentuma volt az első európai nitrogénfelmérésnek (ENA), amelyet a skóciai Edinburgh-ban nemrég rendezett, Nitrogén és Globális Változás 2011 környezetvédelmi konferencián vitattak meg. Az ötéves kutatásban huszonegy ország, nyolcvankilenc szervezetének 200 szakértője vett részt. (A kutatás teljes dokumentációja angol nyelven elolvasható itt.)

A 20. század elején kifejlesztett, zömmel nitrogénből, foszforból és káliumból álló műtrágya forradalmasította a mezőgazdaságot, javította a terméshozamokat. Ám a nitrogén fölhalmozódik a talajban és az élővizekben: a műtrágya bevezetése óta mért szintek a világon, átlagosan megduplázódtak, Európában háromszorosára nőttek. A fosszilis eredetű üzemanyagok és a szerves tüzelőanyagok égetése, illetve az ipar is rengeteg reaktív nitrogént bocsát ki.

Európa területének 44 százalékát borítja erdő, nagyjából egymilliárd hektáron. A légkörbe kerülő nitrogénvegyületek reakcióba lépnek a környezettel. A főleg az állattenyésztés során keletkező ammónia (NH3) és a tüzelőanyagokban szervesen kötött nitrogénből képződő nitrogén-monoxid (NOx) így dinitrogén-oxiddá (N2O) alakul. Márpedig az emberi eredetű üvegházhatású gázokként számon tartott szén-dioxid (CO2) és metán (CH4) után ez a harmadik legkárosabb gáz. Egy kilogrammnyi a nevető- vagy kéjgázként is ismert N2O-ból háromszázszor erősebb üvegházhatást fejt ki, mint az azonos mennyiségű szén-dioxid.

Az erdőtalaj képes elnyelni bizonyos mennyiségű káros anyagot, de korántsem annyit, mint korábban becsülték. Az új kutatás eredményei szerint az IPCC által kalkulált 1 százalékhoz képest a reaktív nitrogén 2-6 százaléka alakul dinitrogén-oxiddá, amelyet aztán az erdőtalaj visszabocsát a légkörbe. Ez a vizsgált 188 millió hektáros erdőterületen évi másfélmillió tonnával többet jelentett 1860 és 2000 között - vagyis hektáronként plusz nyolc kilogrammot.

A növekvő erdei nitrogénülepedés nemcsak a fentiek miatt veszélyes, hanem mert csökkenti az erdei flóra és fauna sokféleségét, valamint szennyezi a természetes vízkészleteket. "A légkörből származó reaktív nitrogén jelenlegi szintje túl magas. Csakis a mezőgazdasági tevékenységekből keletkező ammónia csökkentésével enyhíthető az erdőtalaj kibocsátotta N2O mértéke" - hangsúlyozta Klaus Butterbach-Bahl, a Karlsruhei Műszaki Egyetem (KIT) Meteorológia és Klímakutató Intézetének légkör-ökológia professzora, az ENA tanulmány egyik vezető szerzője.

H.-K. ZS.