Így ment végleg tönkre a Fukusima I atomerőmű

A biztonsági ellenőrzéseket többször is elmulasztotta a súlyos balesetsorozatot szenvedett Fukusima I atomerőmű üzemeltetője, viszont nem tárolt az erőművi blokkoknál több nukleáris üzemanyagot a megengedettnél. Infografikákkal mutatjuk be, milyen állapotban van az erőmű, és hány hasonló üzem van még Japánban.

Sugárfertőzést kapott a mentésen dolgozó három szakember csütörtök délelőtt a súlyosan sérült Fukusima I (Daiicsi) erőműben, közülük kettőt kórházba kellett szállítani. A három ember elektromos kábelek lefektetésén dolgozott az egyes reaktorblokkban. Óránként 170 és 180 mikrosievert sugárzás érte őket, miközben az erőműben dolgozók számára a maximálisan megengedett mennyiség 150 mikrosievert - közölte a japán nukleáris biztonsági hivatal (NISA).

Az egyes blokk vezénylőtermében részlegesen helyreállították az áramellátást - világítás már van, de nem biztos, hogy a hűtőrendszert is el tudják indítani. A NISA azt közölte, hogy az erőművet üzemeltető TEPCO áramszolgáltató technikusai megpróbálnak üzembe helyezni egy szivattyút a természeti csapás által leginkább megrongált hármas reaktornál. Azt remélik, hogy abbahagyhatják a reaktorblokk tengervizes hűtését, és tiszta vizet tudnak juttatni a nukleáris fűtőanyag pihentető medencéjébe.

Szerda délután ismét füstölt az erőmű 3-as blokkja, emiatt félbe kellett szakítani a mentést. A feketés füstöt lehet, hogy égés okozza, viszont adatok hiányában egyik szakértő sem vállalkozott a pontos ok megállapítására a füstfelhőről felvételt közlő japán NHK televízióban. A füstölgés körülbelül egy óra elteltével megszűnt. A sugárzási szint az erőmű körül nem nőtt meg az incidens nyomán, ami arra utal, hogy nem szabadult ki jelentős mennyiségű radioaktív szennyezés a súlyosan sérült erőműből.

^{Dolgoznak a központi vezérlőterem helyreállításán}

Ennek ellenére radioaktív jódizotópot találtak egy tokiói víztisztító telepen vett mintában, így a városi hatóságok arra figyelmeztettek: csecsemők ne kapjanak csapvizet. A Kjodo hírügynökség nem közli, milyen jódizotópot azonosítottak, de az erőmű közelében vett talaj- és tengervízmintákban korábban jód-131 izotópot észleltek. "Ennek felezési ideje nyolc nap, azaz a természetbe került radiojód körülbelül három hónap alatt teljesen elbomlik" - magyarázza dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technológiai Intézetének igazgatója az [origo]-hoz eljuttatott helyzetelemzésében.

Szintén szerdai fejlemény, hogy az 1-es és 3-as reaktor tartályának felszíni hőmérséklete a műszakilag megengedhető maximumon volt. Erről azért vannak adatok, mert akkumulátorról üzembe helyeztek egyes mérőrendszereket. Az ezzel kapcsolatos fejleményekről nem közölt információkat a NISA illetékese, Hidehiko Nisijama, csak annyit közölt, megfelelő mennyiségű vizet juttatnak a reaktorhoz és a pihentető medencékhez. Az erőmű reaktorainak állapotát és a mentés eredményeit ezen az ábrán foglaltuk össze:

Nem terhelték túl a pihentető medencéket

Nyilvánosságra hozta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, hány darab nukleáris üzemanyagot tárolnak a többszörösen megsérült Fukusima I atomreaktor pihentető medencéiben. Az IAEA adataiból kiderül, hogy a tárolt mennyiség egyik blokknál sem haladja meg a medencék kapacitását. Korábban a Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy az erőműben több nukleáris üzemanyagot tárol az üzemeltető TEPCO áramszolgáltató vállalat, mint amennyire eredetileg a rendszereket tervezték.

A táblázatból az is látható, hogy hány fűtőanyagköteget égettek ki részlegesen vagy teljesen az egyes reaktorokban, és hány darab fel nem használt kötegről van szó, továbbá az is, hogy mikor helyeztek át utoljára kötegeket a medencébe. A használt üzemanyag továbbra is hőt termel, mert zajlik benne a radioaktív bomlás, ezért hosszan tartó vízhűtést igényel. A még fel nem használ üzemanyag nem termel hőt.

^{Fűtőelemkötegek a Fukusima I pihentető medencéiben (darab)}

Erőműblokk száma	Összkapacitás	Használt fűtőelemköteg	Nem használt fűtőelemköteg	Utolsó átrakás
1-es	900	292	100	2010. márc.
2-es	1 240	587	28	2010. szept.
3-as	1 220	514	52	2010. jún.
4-es	1 590	1 331	204	2010. nov.
5-ös	1 590	946	48	2011. jan.
6-os	1 770	896	64	2010. aug.

A Fukusima I-ben forralóvizes reaktorok működtek, ún. Mark I típusú konténmenttel. Az angol eredetű szakkifejezés olyan nagy nyomás kibírására tervezett, hermetikus védőépületet jelöl, amely magában tartja a radioaktív anyagokat, amelyek egyébként kijutnának a fő erőműépületbe a reaktortartály vagy a csővezetékek sérülése esetén. Ebben a típusban a pihentető medencék a reaktor tetejéhez közel vannak elhelyezve, az erőműépület harmadik szintjén (lásd infografikánkat alább).

A mentési munkálatokról készült felvételeken látható, hogy ez az elrendezés a szintkülönbség miatt bonyolítja a pihentető medencék vízpótlását. "A reaktortartály és a konténment tartály felül nyitható, ezek mellett van a pihentető medence. Átrakáskor összenyitják a reaktortartályt, a pihentető medencét és a kettőt összekötő átrakócsatornát, és víz alatt mozgatva viszik át a fűtőelemköteget. Így oldják meg, hogy a reaktorból kiemelt kiégett fűtőelemet végig víz alatt tartva, azaz folyamatosan hűtve tegyék át a pihentető medencébe" - kérdésünkre így indokolta ezt a tervezési megoldást Yamaji Bogdán fizikus, a BME Nukleáris Technológiai Intézetének munkatársa.

^{Feketével a működő, a Fukusima I-hez hasonló forralóvizes reaktorokat, szürkével az épülőket jelöltük. A fehér ikonok a nyomottvizes reaktorokat jelölik (2010. szeptemberi állapot)}

A Reuters kedden TEPCO-dokumentumokra hivatkozva arról számolt be, hogy az erőmű üzemeltetője ismételten elmulasztotta a kötelező biztonsági ellenőrzéseket az elmúlt évtizedben. Ezt a japán nukleáris biztonsági hivatal (NISA) is megerősítette. A hírügynökség közelebbről meg nem nevezett szakértőkre hivatkozva azt is közölte: a TEPCO túl sokáig várt a tengervizes hűtés megkezdésével, abban reménykedve, hogy még megmenthetők a földrengés- és szökőár-sújtotta erőmű berendezései. A vállalat különben arról számolt be: a szakhatóságok azt írták elő, hogy a Fukusima I (Daiicsi) 5,7 méteres, a Fukusima II (Daini) pedig 5,2 méteres szökőárhullám-magasságot bírjon ki. A cég a katasztrófa után az I-es erőműnél tízméteres, a II-esnél tizenkét méteres cunamira módosította a tervezési alapot. Ennek gyakorlatilag a a Daini esetében van tétje, ugyanis az nagyobb problémák nélkül kibírta az elemi csapást, míg az I-es erőművet bezárják a vészhelyzet elhárítása után a japán kormány döntése nyomán.

25 milliárd dolláros hitelt kap a TEPCO a helyreállításra

25 milliárd dolláros hitelt állítanak össze japán nagybankok a Tokyo Electric Power (TEPCO) számára (a vállalat a legnagyobb ázsiai közműcégnek számít). A társaság a megrendült pénzügyi helyzetének rendezésére használná fel a hitelt, ebből állítaná helyre a földrengés és a szökőár következtében megrongálódott hálózatát, és pótolná a kiesett kapacitást.

A katasztrófa miatt nagyjából 20 százalékkal csökkent a vállalat hő- és atomerőművi kapacitása. Semmilyen körülmények között nem lehet használni többé például a Fukusima 1 atomerőművet. Az öregnek számító, az 1970-es években épült erőmű hat reaktorát nemcsak a természeti katasztrófát követő robbanások, tüzek rongálták meg, hanem a hűtéshez használt tengervíz is. Nagyjából 24 ezer milliárd jenbe, vagyis mintegy 300 milliárd dollárba kerül a földrengés- és szökőár-sújtotta országrész újjáépítése és az infrastruktúra helyreállítása, de a számítás nem tartalmazza a Fukusima I balesetsorozatának közvetlen és közvetett költségeit, informál a Nikkei tokiói gazdasági lap.