Sűrűbben olvadt el a nyugat-antarktiszi jégmező, mint gondolták

Rendkívüli mértékben hasonlítanak az apró tengeri lények a nyugat-antarktiszi jégmező két szemközti oldalán, a Ross-tenger és a Weddel-tenger fenekén. Ez a tény arra utal, hogy a roppant jégmező százezer éve teljesen elolvadhatott. Ha ma következne be ugyanez, akkor legalább 3,5 méterrel emelkedne a világtenger szintje. 

A két tenger fenekén, egymástól mintegy 2400 kilométerre mohaállatok (Bryozoa) figyelemreméltóan hasonló kolóniáit találták meg kutatók, ami azt valószínűsíti, hogy a két kilométer vastag jégmező egykor elolvadhatott, és a tengerek összeértek. A mohaállatok lárváit feltehetően áramlatok szállították a két hely között, amint az olvadás megnyitotta a tengerszorost - fejtik ki a szerzők a Global Change Biology című tudományos lapban megjelent tanulmányukban (a GCB a klímaváltozás tudományának harmadik legidézettebb folyóirata).

"Nagyon nagy meglepetés volt" - mondta a felfedezésről David Barnes kutatásvezető, a brit antarktiszi program (BAS) munkatársa. "Az ilyen fokú hasonlóság legvalószínűbb magyarázata az, hogy ez a jégmező sokkal kevésbé stabil, mint korábban gondoltuk, és a közelmúltban egy alkalommal össze is omlott (...) Ha pedig a nyugat-antarktiszi jégmező a közelmúltban elolvadt, újra kell gondolnunk a klímaváltozással járó jövőbeli olvadás lehetőségét is" - magyarázta a kutató.

A tengerek szintje mintegy 5 méterrel, az átlaghőmérséklet pedig legalább 4 Celsius fokkal magasabb volt a mainál, amikor körülbelül 125 ezer évvel ezelőtt rövid felmelegedési periódus következett be a földi klímában. Az utóbbi egymillió évben több ilyen meleg időszak is beköszöntött. Ha az óriási jégmező ma elolvadna, 3,5-5 méterrel emelné meg a világtenger szintjét.

A Föld átlaghőmérséklete 2100-ig 1,1-6,4 Celsius fokkal emelkedhet, nagyrészt a fosszilis üzemanyagok elégetésekor felszabaduló üvegházgázok miatt az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) 2007-es jelentése szerint.