Kelet felé vonulnak a heves zivatarok - piros figyelmeztetés

Erős záporeső van az ország több pontján, heves villámlással. Hidegfront vonul át az országon: útját helyenként felhőszakadás, jégeső kíséri, átmenetileg viharossá fokozódik a szél. A keleti országrészben még várhatók hevesebbek a zivatarok, főként kora este. Piros figyelmeztetést adott ki az OMSZ.

22.30
Északkleleten fodulnak elő záporok, gyenge zivatarok. A frontális csapadékzóna lassan elhagyja az országot.

20.45
A keleti határszél mentén még előfordulnak zivatarok, de fokozatosan gyengülő intenzitással.

19:30
A délkeleti határvidéktől a Tisza vonala mentén egészen az északkeleti határvidékig húzódik a heves zivatarcellákból álló összeáramlási-zóna. A zivatarok környezetében helyenként orkán erejűvé fokozódott a szél, tojás nagyságú jég is hullott.

18:30
A Tisza vonalában, nagyjából a Körösöktől északra szinte egybefüggővé fejlődött a vonalba rendeződött zivatarlánc. Rendkívül heves a térségben a zivatartevékenység.

17:30
A Duna-Tisza közétől egészen a Cserhátig húzódik az intenzív zivatarlánc, a Tisza vonala mentén is egyre több intenzív zivatarcella pattan ki.

16:15
Nagyon intenzív zivatargóc látható a radarképen a fővárostól kissé délre, délkeletre. Kunszentmiklós, Dabas térségében figyelhető meg a szupercella legintenzívebb része. A radarvisszhangok alapján akár 100 mm óránkénti csapadék, komoly károkat okozó jégverés is elképzelhető.

15:15
Mintegy kétszáz kilométer hosszú, észak-déli kiterjedésű zivatarlánc érte el a Duna vonalát. Az úgynevezett instabilitási vonal mentén szupercellák is előfordulnak, bennük felhőszakadás, jégeső alakul ki, és helyenként viharos szél tombol. A szupercella 10-30 kilométeres vízszintes és nagyjából 10 kilométeres függőeges kiterjedésű viharobjektum, amelyben függőleges tengelyen örvénylik a levegő. A tornádók keletkezése az esetek nagy részében zivatarcellához köthető.

14:15
Piros, azaz a legmagasabb fokú figyelmeztetést adta ki a középső és keleti országrészre az Országos Meteorológiai Szolgálat. A figyelmeztetés éjfélig érvényes, lényege a következő: többfele fordulhat elő heves zivatar, amit az intenzív csapadékon kívül viharos erejű széllökés (90 km/h fölötti sebességű) vagy 2 cm nagyságú jég kísérhet. (Mi a különbség figyelmeztetés és riasztás között? A veszélyjelzés működéséről cikkünk végén olvasható további információ.)

14:00
Jelenleg Budapesttől keletre vonult el egy zivatargóc. Szlovákia középső vidékén szupercella alakult ki, igen heves felhőszakadás és jégeső jellemzi a térséget. A Dunántúlon elszórtan fordul elő kisebb záporeső, zivatar.

12:30
A Dunántúl északi részét elhagyták az első zivatargócok, a nyugati határszélen azonban újabbak jelentek meg. A Duna-Tisza-közén is előfordul egy-egy zivatarfelhő.

11:30
A Dunántúlon többfelé találhatók kisebb zivatarcellák. A déli és keleti határszélen a hőmérséklet elérte a 30 fokot, egyre több energia halmozódik fel a délutáni, kora esti zivatarokhoz.

A nyugati megyéket már délelőtt eléri a hidegfront felhőzete, amelyből elszórtan fordul elő záporeső, zivatar, miközben a Tiszántúlon folytatódik a kánikula. Délután először a Duna-Tisza-közén, kora estétől pedig a keleti országrészben alakulhat ki immár hevesebb zápor, zivatar, sőt helyenként felhőszakadás, jégeső sem kizárt. Zivatarok környezetében átmenetileg viharossá fokozódik a szél. A keleti viharok hevességét fokozza, hogy a front előtt a hőmérséklet bőven harminc fok fölé emelkedik, a Viharsarokban pedig 35 fokos forróság sem kizárt. Az élesedő frontzóna növeli a légköri instabilitást, gyorsan tornyosulnak a gomolyfelhők, hirtelen érkeznek a heves zivatarok.

A zivatarok érkezésekor a nyílászárókat érdemes bezárni. A viharos kifutószél a könnyebb tereptárgyakat elmozdíthatja, fák ágait törheti le. Az erős villámtevékenység is indokolja zivatarok idején a fedett helyen való tartózkodást. Helyenként akár nagyobb mennyiségű csapadék is lehullhat rövid időn belül, a vízelvezető csatornák gyorsan megtelhetnek. Szabadtéri programokat délután a középső, este pedig a keleti megyékben nem érdemes tartani.

Hogyan működik a veszélyjelzés?

A veszélyjelzés két lépcsőben történik. Elsőként figyelmeztető előrejelzés készül, ami nagyobb időtávra: az adott napra, valamint a következő napra szól. Ebből kiderül, hogy a legvalószínűbb veszélyes időjárási események várhatóan hogyan alakulnak, mikor és hol jelennek meg. Augusztus 16-án éjfélig így piros figyelmeztetés érvényes Közép-Magyarországra és a Tiszántúlra.

A második lépcsőben a meteorológusok meggyőződnek arról, hogy valóban adottak az időjárási feltételek azoknak a veszélyes időjárási eseményeknek az előfordulásához, amelyeket már az előzetes figyelmeztetésben jelzett az OMSZ. (A szakemberek mérések, megfigyelések, modellek előrejelzései alapján értékelik a figyelmeztetést.) Ezután adják ki a riasztást, ami a veszélyes időjárási eseményekre hívja fel a figyelmet - a bekövetkezésük előtti 0,5-3 órával. A 14 óra 56 perces helyzet szerint narancs riasztást Közép- és Dél-Dunántúlra adott ki az OMSZ a heves zivatarok és a lehetséges jégeső miatt. Az ország többi régiójára a zivatarok okán a legalacsonyabb szintű (sárga) riasztás érvényes.

Az már az időjárási esemény típusától és az időjárási helyzettől függ, hogy a riasztás kiadható már közvetlenül a veszélyes időjárási esemény kialakulása előtt pár órával, vagy éppen csak a veszélyes időjárási esemény kialakulásának felismerésekor.

A veszélyjelzés korlátai a következők: egyes időjárási események nem ugyanolyan pontossággal és időelőnnyel jelezhetők előre. 100%-os pontosságú előrejelzés sohasem adható. Egy térségre kiadott figyelmeztetés, riasztás azt jelenti, hogy az időjárási feltételek kedvezőek a veszélyes időjárási esemény kialakulásához a figyelmeztetett, riasztott és az ahhoz közel eső területeken. A figyelmeztető előrejelzés és riasztás így nem jelent garanciát az adott veszélyes időjárási esemény bekövetkezésére az érintett terület egy adott pontján! - hívja fel a figyelmet az OMSZ tájékoztatója. (További részletek a veszélyjelzésről itt olvashatók.)