Kibocsátás-csökkenési rekord dőlt Európában

A tavalyi évben minden korábbinál nagyobb mértékben csökkent az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátása az európai iparban. Elemzők szerint -ahogy arra számítani is lehetett - az ok egyértelműen a gazdasági válság. Félő azonban, hogy a csökkenés átmenetileg visszaveti a környezetbarát fejlesztéseket.

Az üvegházhatású gázkibocsátás 11,2 százalékkal esett vissza az előző évihez képest Európában. Az adatok annak a 27 uniós tagországban - illetve Izlandon, Norvégiában és Liechtensteinben - működő összesen mintegy tizenkétezer ipari üzemnek és erőműnek a 2009-es kibocsátásait összesítik, melyek tagjai az Európai Unió 2005-ben alapított Kibocsátás Kereskedelmi Rendszerének (Emissions Trading System, ETS).

Az EU emisszió-kereskedelmi rendszere

Az emisszió-kereskedelmi rendszer központi eleme az EU éghajlatváltozás elleni küzdelmet meghatározó stratégiájának. A rendszert az Európai Parlament és Tanács irányelvei alapozták meg 2005-ben. A világ eddigi legtöbb szereplős "cap and trade" rendszere közel tizenkétezer energetikai és ipari létesítményt tömörít szerte a kontinensen, amelyek együttesen az EU széndioxid-kibocsátásának csaknem feléért, illetve teljes üvegházgáz-kibocsátásának 40 százalékáért felelősek. 2008 óta nem csak a 27 uniós tagállamra terjed ki, de az Európai Gazdasági Térség további három tagjára, Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre is. A rendszer hatálya alá eső tevékenységet végző üzemek és erőművek csak kibocsátási engedély birtokában működhetnek. Üvegházhatású gázkibocsátásukat kötelesek folyamatosan nyomonkövetni, illetve arról minden évben legkésőbb március 31-ig jelentést küldeni az EU-nak. A cégek a nekik megengedett mennyiségekkel szabadon gazdálkodhatnak vagy kereskedhetnek, de a megengedett kvótán felüli szennyezésért fizetniük kell.

Az Európai Bizottság adatai szerint a tavalyi volt a legnagyobb visszaesés az ETS 2005-ös indulása óta. Az üvegházhatású gázok kibocsátása azokban az országokban csökkent a legtöbbet, amelyek leginkább megszenvedték a gazdasági válság hatásait. Észtországban például 24 százalékos, Spanyolországban pedig 16,3 százalékos visszaesést mértek, míg Lengyelországban - ahol tavaly is növekedett a gazdaság - csupán 5,2 százalékos volt a csökkenés.

Nem az erőművek vettek vissza: a válság tehet mindenről

Az EB most közzétett előzetes adatai - melyek az ETS-ben résztvevő kibocsátók 80 százalékának már beérkezett jelentésein alapulnak - és a májusra várható végleges adatok között nem várható számottevő különbség. "A visszaesés kétségtelenül rekord mértékű volt tavaly" - mondta Kjersti Ulset, a Point Carbon című norvég emissziókereskedelmi hírportál elemzője a Reutersnek.

Párizs felett az ég: egy égetőmű kéményéből feltörő sűrű füst sötétíti el a reggeli eget a francia főváros Ivry-sur-Seine nevű városrészében. Nicolas Sarkozy francia miniszterelnök még tavaly decemberben azt nyilatkozta, szeretné elérni, hogy Európa 30 százalékkal csökkentse kibocsátásait az 1990-es szinthez képest. (fotó: AFP)

Az elemző szerint kétféle folyamat volt a leginkább jellemző 2009-re: a jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt kibocsátó széntüzelésű erőművek megnövekedett termelése, és a klímavédelmi szempontból gyakorlatilag közömbösnek mondható nukleáris energia visszaszorulása miatt növekedett ugyan a kibocsátás, ezt azonban bőven ellensúlyozta a gazdasági válság következtében a legkülönfélébb ipari üzemeknél végbement leépítésekből és termeléscsökkenésből fakadó egyértelmű kibocsátás-csökkenés.

A csökkenés átmenetileg visszavetheti a zöld fejlődést

A nagy mértékű csökkenés eredményeként az ETS-ben a kibocsátási kvóták ára lejjebb ment, jelenleg tonnánként számolva 13 euró körül stagnál. Az elemző szerint ez túlságosan alacsony ár: alig a fele annak, amilyen ár mellett az üzemeknek már megérné olyan fejlesztésekbe, illetve új technológiákba fektetni, melyek jelentős széndioxid-kibocsátáscsökkenést eredményeznének. Rövidtávon tehát mindez jó eséllyel visszaveti a korszerű zöld technológiák és egyéb környezetbarát fejlesztések terjedését.