Veszélyes elfojtani, de folyni hagyni is: ez a buzgár

Vágólapra másolva!
Már most több magyarországi folyószakaszon van különböző mértékű árvízvédelmi készültség a rendkívül csapadékos téli időjárás miatt. Jelenleg a Zagyva árad a leginkább: várhatóan 507 centiméterrel fog tetőzni Jászteleknél. Ilyenkor nem csak a magas vízállásra, hanem a gát mögött feltörő fakadóvizekre, úgynevezett buzgárokra is különös figyelmet kell fordítani. 
Vágólapra másolva!

Rendszerint háromféle árvíz fordul elő Magyarországon. Éghajlati és domborzati tényezők hatására csak ősszel kevésbé valószínű, hogy a folyók, patakon kilépnek a medrükből. A téli időszakban a jégtorlódás miatt kialakult árvizek jeges árnak számítanak, ilyen volt például 1838-ban a pesti árvíz. Tavasszal a vízgyűjtőkön felhalmozódott hó olvadása okozhat magas vízállásokat a folyókon, mint ahogy az történt 2006 márciusában a Dunán. A harmadik csoportot a nyár eleji nagy esőzések miatti vízszintnövekedés, más szóval zöldár jelenti.

A mostani árhullámokat a hó olvadása, valamint a szokatlanul sok eső együttesen hozta létre. Jelenleg a a Hortobágy-Berettyó árad: a borzi vízmérce szerint hétfő reggel 348 centiméter volt a vízállás, a folyón másodfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. A Zagyva áradása miatt az Újszász és Jászberény közötti szakaszra ismét harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el, az újabb árhullám Jásztelek térségében tetőzik 507 centiméterrel. Észak-Magyarországon összesen több mint 200 kilométernyi szakaszon elsőfokú az árvízvédelmi készültség.


Fakadóvíz jelzi, ha kezdi feladni a töltés

A buzgárok kialakulásának oka, hogy a folyóban levő víz nyomása miatt a töltésben a vékony járatokon keresztül átszivárog a víz a mentett oldalra, ahol a talajvíz szintjét megemelve a felszínre tör. Ha kicsi a szintkülönbség a folyó vízszintje és a talajvíz szintje között, akkor a víz áramlása lassabb lesz, nem tudja kimosni a töltés anyagát. Ha viszont nagy a különbség, akkor a víz magával sodorja az apróbb szemcséket, ami a gát beszakadásához vezethet, ha nem kezelik idejében a problémát.

Ha egy folyószakasz mellett megjelenik a fakadóvíz, az azt jelzi, hogy a töltés már nem képes ellátni a feladatát, ezért ezeken a részeken azonnal meg kell kezdeni a védekezést.


Védekezés a fakadóvizek ellen

A buzgárok elleni védekezés lényege, hogy egyensúlyba kell állítani a folyó és a talajvíz szintjét, hogy megszűnjön a vízáramlás. Ennek a legegyszerűbb módja, ha a buzgár feltörési helyét homokzsákokkal körülzárják, gyűrű alakú ellennyomó medencéket létrehozva ezzel. A védekezést segíti még, ha a folyó felőli oldalon búvárok segítségével az érintett szakaszt lefóliázzák, mivel ez csökkenti a töltésbe áramló víz mennyiségét. A vízfeltörést elfojtani, betömni nem szabad, mert az a gát teljes elázásához, majd beszakadásához vezethet.


A legnagyobb buzgárok a magyarországi árvizek történetében

1965 tavaszán a Duna 390 km-es magyarországi szakaszán 113 napig tartó árvíz tette próbára a védőműveket. A Csallóközben, Csicsó község közelében június közepén több kisebb buzgárt észleltek. A sikertelen védekezési kísérletek után június 17-én mintegy 10 méteres szakaszon átszakadt a gát. A gátszakadást megelőzően olyan mértékű örvénymozgást észleltek a folyóban, ami fákat tépett ki és sodort magával.

Egy másik esetben a Tiszán levonuló árhullám okozott komoly károkat. 2000. április 16-a és május 8-a között Tiszasas térségében észleltek buzgárokat. Ebben az esetben sikeres volt a védekezés, amelyhez 23 000 homokzsákot használtak föl.