Az OMSZ Klímamodellezési Kutatócsoportjának pontosításai

Sűrű hőségriadók, óriási esőzések - ilyen lesz a hazai éghajlat címmel közölt összeállítást az OzoneNetwork arról, miként hat ki a globális felmelegedés Magyarország klímájára. Cikkünket tudósítónk az MTA-ban szervezett Országos Meteorológiai Napok előadásainak hallgatójaként, az ott elhangzott közlemények alapján állította össze. Az OMSZ klímamodellezéssel foglalkozó kutatócsoportja az itt olvasható megjegyzéseket fűzte hozzá a cikkhez. ,

Örömmel olvastuk, hogy a Sűrű hőségriadók, óriási esőzések - ilyen lesz a hazai éghajlat című cikkében az OzoneNetwork.hu is foglalkozik a klímaváltozás kérdésével, illetve igyekszik a nagyközönség számára is emészthető formában összegezni a várható hazai változásokról alkotott jelenlegi tudásunkat. Miután a téma nagy társadalmi érdeklődése tart számot és ennek kielégítésére az Országos Meteorológiai Szolgálat is tesz erőfeszítéseket, szeretnénk a figyelmükbe ajánlani az alábbi kiadványokat és oldalakat, ahol az érdeklődők alaposabban tájékozódhatnak.

1. A 2010. évi Meteorológiai Tudományos Napok előadásainak gyűjteménye
2. Összefoglaló dokumentum (letölthető PDF-formátumban) Magyarország éghajlatának várható alakulásáról az OMSZ és az ELTE Meteorológiai Tanszékének regionális klímamodell-eredményei alapján
3. Összefoglaló dokumentum (letölthető PDF-formátumban) az OMSZ éghajlatmodellezési tevékenységéről

Mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmüket arra a tényre, hogy az említett cikknek vannak olyan mondatai és információi, amelyek pontosításra, magyarázatra vagy kiegészítésre szorulnak. Ezekhez az alábbi információkkal tudunk szolgálni:

1. A cikk felvezetőjében (és a szövegben ismételten) említésre kerül, hogy "nemsokára a június lehet a legesősebb hónap". Ez a megfogalmazás azt sejteti, hogy ez jelenleg másképp van, azonban a hazai mérések alapján ugyanez volt a jellemző a referenciának tekintett 1961-1990 időszakban is. Továbbá arra is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy az évszázad végére a november legalább olyan csapadékosnak ígérkezik, mint az említett június - azaz itt várhatóan egy komoly átrendeződés szemtanúi lehetünk.

2. A csapadék esetében a cikk azt állítja, hogy "nyáron 30-40 százalékkal kevesebbszer fog esni, ősszel viszont nagyjából ugyanennyivel többször. Az ELTE két modellje már nagyobb változásokat vetít előre: míg télen nagyjából 10 százalékkal kevesebb hóesést, ám az évszázad vége felé a mostaninál akár 40-50 százalékkal több csapadékot valószínűsít a nyári hónapokban". Az idézett mondatokban egyrészt nem egyértelmű, hogy pontosan milyen csapadékjellemzőre vonatkoznak a közölt adatok, ugyanis az általunk kapott értékekkel egyik sem egyezik meg, másfelől a nyári csapadék növekedésére egyik modell esetében sem láttunk példát. Végezetül pedig a téli csapadék jelenleg nemcsak hó, hanem jelentős mennyiségben eső formájában hullik le, a jövőbeli vizsgálatok azonban nem terjednek ki arra, hogy a változások melyik halmazállapotú csapadékot hogyan érintik.

3. A cikkben szerepel, hogy a szélsőségek területén fedezték fel a legnagyobb bizonytalanságokat, ugyanakkor a felvezetőben az áll: "már most biztos: sűrűbben következnek majd be extrém időjárási jelenségek". Az éghajlati projekciók esetében tekintettel a nagyfokú bizonytalanságra célszerű kerülni a túlságosan kategorikus szóhasználatot (például: már biztos). Szeretnénk továbbá felhívni a figyelmet a tényre, hogy a csapadéktendenciák esetében jóval nagyobb eltéréseket tapasztalhatunk az egyes modelleredmények között, gyakran még a változások előjele sem egyértelmű.

4. A cikkben és felvezetőjében megjelenik, hogy "a legnagyobb hőségek mégis a Balaton környékén várhatók". Ezzel szemben /a legintenzívebb melegek nem a Balaton környékén, hanem az ország keleti és déli területein várhatók/ (ezt szintén állítja a cikk). A Balaton esetében azzal kell számolni, hogy ott az eddig meglehetősen kevésszámú hőségnap a jövőben a jelenleginél jóval gyakrabban fog előfordulni.

Ezeket a kiegészítéseket kiemelten fontosnak érezzük, mert általuk nyerik el teljes értelmüket a közölt állítások - ezért szeretnénk, ha a fenti helyreigazításnak helyt adnának honlapjukon. Mindazonáltal szerepel még a cikkben néhány apróbb pontatlanság, amire az alábbiakban csak röviden reagálnánk:

1. Az éghajlati modellek "klasszikus" tesztelése (validációja) során azt vizsgáljuk, hogy a modellek mennyire képesek egy mérésekkel lefedett múltbeli időszak éghajlatát visszatükrözni. Az így felfedezett hibák ugyan valóban okoznak bizonytalanságot a szimulációkban, de az emberi tevékenység bizonytalanságának számszerűsítése (amit a cikk említ) nem a validáció, hanem a jövőre vonatkozó modelleredmények alapján történik.

2. A cikkben említik, hogy a modellek két időszakot különböztetnek meg. A modellekkel lefedjük a teljes 21. századot; az, hogy az eredményeket "csupán" az említett két időszakra közöljük, egy tudatos választás eredménye. Ennek hátterében egyfelől az áll, hogy az éghajlati vizsgálatok során minimálisan harminc év viszonyait tekintjük (ezt a cikk is említi), másfelől pedig ezek az időtávok azok, amelyeken közép-, illetve hosszútávú alkalmazkodási stratégiák születnek.

3. A cikkben számos ábrára történik utalás, azonban mindezekből csak kettő jelenik meg a hivatkozott oldalon.

Összefoglalásképpen szeretnénk megerősíteni, hogy örömmel olvastuk az Országos Meteorológiai Szolgálat és az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkái alapján összeállított cikküket, azonban a szakmai precizitás jegyében szeretnénk, ha pontosítanák a fenti állításokat.

Köszönettel és üdvözlettel:

Szépszó Gabriella,
az OMSZ Klímamodellezési Kutatócsoportjának nevében
e-mail: [email protected]