Hazai energianáddal törne be egy cég a megújuló energia piacára

Vágólapra másolva!
Országos energianád-termelőrendszer kiépítését tervezi egy magyar cég. A növény olyan gyenge minőségű földeken is megterem, amelyeken mást termeszteni gazdaságtalan lenne.
Vágólapra másolva!

Az energianáddal ki lehetne váltani az ország gázszükségletének egy részét - ezt állítja Kiss Gábor, a Nád MPS-H Kft ügyvezetője. Kiss elmondta: több mint egy évtizede készítik elő a projektet, amely egy magyar nemesítésű és szabadalmi oltalom alatt álló kínai energianádon, a Miscanthus sinensis tatai nevű növényen alapul. Ez a japánfű (Miscanthus) egyik, akár négy méter magasra növő változata.

A program első évében 5 ezer, majd teljes felfutása estén 70-80 ezer új munkahelyet képes teremteni az ország legelmaradottabb vidékein. A parlagon lévő, illetve rossz adottságú terültek hasznosítását is lehetővé teszi, valamint érdemben hozzájárulhat az ország energiaimporttól való függetlenedéséhez - mondja a cég képviselője.

Energianád termelésével már korábban is foglalkoztak Magyarországon. A pécsi erőművet üzemeltető Pannonpower Holding Zrt. 2008 májusában kezdett ilyen nádat termelni nagyüzemi méretekben.


Egyelőre 500 hektáron termesztik

A tatai energianád versenyképes tüzelőanyag más megújuló energiaforrásokkal és a fosszilis energiahordozókkal szemben is. A növény 25 éves élettartamú, vagyis a telepítését követően szinte csak aratni kell (a négy évente szükséges műtrágyázást leszámítva). Az energianád kis tápanyagigényű, termesztésével hasznosíthatóvá válnak a 18 aranykorona alatti, élelmiszertermelésre nem, vagy csak gazdaságtalanul hasznosítható területek is.

A telepítése, valamint a kifejlődéséig szükséges gyomirtás költségigényes, de a termesztése hosszútávon jóval jövedelmezőbb lehet, mint a búzáé vagy a kukoricáé - állítja Kiss.

Eddig Magyarországon 500 hektárnyi területen kezdték meg a tatai termesztését, de vannak próbaültetvények Romániában is. A tapasztalatok szerint a növény a telepítést követően három éven belül éri el a maximális hozamát, ami hektáronként 25 tonna. Vegetatív úton, rizómákkal szaporodik, tehát pollenszennyeződéstől és invazív elszaporodásától nem kell tartani.

Kifejlett állapotban nem gyomosodik, kórokozója, kártevője európai viszonyok közt jelenleg nem ismert, és fagyálló. A telepítése mikroszaporító üzemek révén előállított palántákkal történik, évenkénti aratása és tömörítése pedig a mezőgazdaságban használatos munkagépekkel végezhető, a fő betakarítási szezon előtt vagy után. A bálázott nádat vagy közvetlenül az erőművekbe lehet szállítani, vagy brikett és pellet gyárható belőle.

A program a beindulása után a harmadik évben 500 millió köbméter gáz kiváltását teszi lehetővé, ez a rákövetkező években számottevően növekedhet. Az eddigi vizsgálatok szerint 20 tonna növény fűtőértéke 9,5 ezer köbméter földgázzal egyenértékű, ami azt is jelenti, hogy egy hektáron 3 családi ház tüzelőanyag-szükséglete termelhető meg.

Kiss Gábor szerint Magyarország ezzel a programmal legalább 7 százalékkal túl tudná teljesíteni az unió felé tett vállalását arról, hogy az energiafelhasználásának 13 százalékát megújuló energiából fedezi a jövőben. Az energianád a fejlődése során ugyanannyit, vagy több széndioxidot épít be a szöveteibe, mint amennyi az égetése során a levegőbe jut, így jelentősen csökkenhet az ország széndioxid emissziója, amit bevételre válthat a széndioxid-kereskedelemben. A programot sikere esetén ki lehet terjeszteni más országokra is, magyar központtal - tette hozzá.

Az energianád hasznosításához szükséges saját erőműhálózat megépítésére megvan már a befektető, és az ország rendelkezik a program felfuttatásához szükséges termőterülettel - mondja az ügyvezető. A projektről a cég előrehaladott tárgyalásokat folytat a kormánnyal.