Rossz üzlet a verespataki aranybánya, állítja a Román Tudományos Akadémia

Vágólapra másolva!
Nehéz örökséget készül felvállalni a román kormány, ugyanis kész folytatni a környezetre rendkívül veszélyes verespataki aranykitermelési projektet, írja a Jurnalul National bukaresti napilap. A bánya ráadásul rendkívül rossz üzlet is az állam számára, mondja a Román Tudományos Akadémia. A beruházó azzal védekezik: be fogja tartani az EU szigorított bányászati előírásait.
Vágólapra másolva!

A Jurnalul National nevű bukaresti napilap keddi számában bírálja Emil Boc decemberben beiktatott kormányát, amiért programjába bevette a beruházás támogatását. Az írás szerzője szerint a ciántechnológiával folytatandó kitermelés valóságos ökológiai időzített bomba, merénylet az ország történelmi és kulturális öröksége ellen, arról nem is beszélve, hogy az állam számára rendkívül rossz üzlet is.


A bevétel elszáll, a szennyezés megmarad

A cikk csak utalást tesz a majdan létrehozandó derítőmedencére, amely a lap szerint ökológiai katasztrófával fenyegethet. Arra viszont külön felhívja a figyelmet, hogy az arannyal együtt nagy mennyiségű, mérgező nehézfém is a felszínre kerül, amely ott marad, és még akkor is ott lesz, amikor a beruházók már elköltötték az aranyból származó összes bevételüket.

Mit nyer a román állam e veszteségekért cserébe? - teszi fel a kérdést a szerző. A beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) 4 milliárd dollárnyi kitermelt értéket, munkahelyeket ígér, ezen kívül a környék tartós fejlődését is előrevetíti. A cég ugyanakkor nem hajlandó nyilvánosságra hozni az állammal kötött szerződés pontos részleteit, sőt, azokat titkosították - hívja fel a figyelmet a Jurnalul.

Fotó: Ancsin Gábor [origo]

Folyamatosan szennyeznek Verespatak környékén az elhagyott bányák


A Román Tudományos Akadémia február 2-i jelentésére hivatkozva a lap arról ír, hogy a román állam mindössze 2 százalékban részesedik majd a kitermelt arany értékéből (a dokumentum itt letölthető). A tudományos élet romániai fóruma megállapította: a nemzetközi gyakorlat az, hogy az állam és a beruházó megállapodik a kitermelt altalajkincs megosztásáról, s úgy akár az arany 80 százalékára is igényt tarthatna a román állam. Az akadémia egyébként csak akkor ajánlja megfontolásra a verespataki bánya engedélyezését, amennyiben a kitermelés nem külszíni fejtéssel, nem ciántechnológiával és az aranylelet közvetlen megosztásával történik.


Csak 600 bányász kapna tartósan munkát

A cikk egyébként cáfolja a munkahelyteremtéssel kapcsolatos előnyöket is. Emlékeztet, hogy az RMGC 1600 új munkahelyet ígér, de erre a létszámra csak a bánya kiépítése idején lesz szükség, a kitermelés idején már csak 600 ember számára biztosít munkát. Ez nem tűnik társadalmi és gazdaságfejlesztési csodának - jegyzi meg a lap.

Ami pedig a "tartós fejlődés" kilátásait illeti, a lap megállapítja, hogy az aranykitermelés időszakának vége után, azaz 17-20 év múlva a helyi lakosok mindenfajta bevételi forrás nélkül maradnak. Legfeljebb "falusi turizmust" szervezhetnek egy ciános medence tövében azoknak a turistáknak, akik imádják az atomcsapás utáni tájakat - állapítja meg a cikk szerzője.

A román állam nyeresége tehát elenyésző a projekt várható káros következményeihez képest - olvasható a lapban, amely felteszi a kérdést: akkor minek tulajdonítható a konok ragaszkodás ehhez a "képtelen kalandhoz". "A válasz egyszerű: az állam veszít ugyan az üzleten, de az állam számos embere nyer rajta" - írja a lap.

Verespatakon az RMGC állítása szerint 214,9 millió tonna színesfémérc található, melyből összesen 10,1 millió uncia aranyat és 47,6 millió uncia ezüstöt lehet kinyerni (egy uncia 31,10348 gramm). A félelmeket keltő ciántechnológiával kapcsolatban a cég azzal védekezik, hogy míg a Tisza 2000. januári ökokatasztrófáját okozó, Nagybánya melletti zagytározóban több száz milligramm volt a cián koncentrációja literenként, addig a verespataki bánya ülepítőjében 5-7 mg/liter méreganyag lesz. Az RMGC azt ígéri: betartja az Európai Unió új bányalétesítmények számára szóló előírását, amely 10 mg/literre korlátozza a cián koncentrációját (az új szabályozás 2008. május 1-jén lépett életbe).