Vágólapra másolva!
Ráduplázhat a világ kőolajpiacának jelenleg 1,5 billió dollárra rúgó forgalmára a szén-dioxid-kibocsátási kereskedelem a következő tíz-tizenöt évben. A CO2-biznisz a szűkülő részvénypiac vagy az emelkedő infláció ellensúlyozására is bevethető. A kibocsátási kvóták hitelfedezetként is hasznosak, és nem számít, hogy a befektető színből vagy szívből zöld.
Vágólapra másolva!

A szén-dioxid-piac forgalma a kőolajpiacénak a duplájára nőhet a 2010-es években. Az olajpiac jelenleg 1,5 billó (ezermilliárd) dollárt ér. A londoni City pénzügyi elemzőinek értékelése szerint a karbonpiacon a tranzakciók értéke ennek a kétszeresét, vagyis a 3 ezermilliárd dollárt éri el a következő tíz-tizenöt évben. A szén-dioxid-kereskedelem akár a szűkülő részvénypiac okozta veszteségek vagy az emelkedő infláció ellensúlyozására is bevethető.

Egészen pontosan az engedélyalapú CO2-piac forgalma nőhet meg ennyire - tudósít a Guardian brit napilap. Az állam maximálja az energia- és ipari szektorok üvegházgáz (ÜHG) kibocsátását, és a kiosztási tervben előirányozza a jövőbeli csökkentést (angol szakkifejezéssel ez a "cap and trade" rendszer). Továbbá CO2-kibocsátási engedélyeket bocsát a piaci szereplők részére, melyekkel a limit alatt (cap) kereskedni lehet.

A kvóták száma korlátozott, és ahogy telik az idő, folyamatosan csökken a számuk. Ilyen jellegű emissziós piacot működtet az Európai Unió ETS néven - ez jelenleg a legnagyobb a világon. Ha az cégek önkéntes, és dinamikusan növekvő karbonkereskedelmét is beszámítjuk, még nagyobb lehet a növekedés. Az önkéntes kereskedés többek közt a világ első ilyen intézményén, a Chicagói Klímatőzsdén (CCX) zajlik, ahol 226 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű üvegházgáz-kibocsátási joga forog. (Ennyi kibocsátási kvótát kap évente Nagy-Britannia az ETS-en keresztül.)


Billió dolláros low-carbon jövő

A piacbővülés mértéke nagyban függ attól, mennyiben ad a koppenhágai klímakonferencia zöld utat és lendületet az alacsony karbonkibocsátású )(low-carbon) gazdaság fejlesztésének. De akármi is lesz a csúcstalálkozó végeredménye, az európai, állami rásegítéssel működő karbonkereskedelmi rendszerek világszerte el fognak terjedni. A múlt héten például ausztrál illetékesek jelentették be, komolyan foglalkoznak egy ETS-szerű megoldás bevezetésével, de erre készül Dél-Korea, Japán és Új-Zéland is.

"Nagyon is lehetséges, hogy a karbonpiac forgalma eléri az ezermilliárdos szintet" - mondja kérdésünkre Lukács Ákos közgazdász, karbonpiaci szakértő, a British Council egyik magyarországi klímanagykövete.

"A nagy lendületet az Egyesült Államok és Kína adhatja meg. Az USA még nem kötelezte el magát ÜHG csökkentési számokkal a klímaváltozás terén, azonban az üzleti alapú és projektekhez kötődő karbonmenedzsment jól működik, hatékonyan és hitelesítve mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást. Eközben Európában a gyakran kevéssé hatékony, kötelező rendszer, az ETS jórészt a gazdasági válság miatt szerepel csak jól. Az önkéntes projekt-finanszírozási mechanizmus, amely ténylegesen visszafogja az ÜHG-kibocsátást, hatékonyabb az állami szabályozással működő, kötelező kvóta-kereskedelem rendszerénél, melyet mostanában gyakran ér kritika.

Kína hasonló úton elindulva karbonintenzitás-vizsgálattal indítja önkéntes ÜHG-csökkentő vállalásait. Ez azt jelenti, hogy felmérik, mennyire korszerűtlen például a cement- vagy a papíripar, mennyi CO2 kibocsátásával jár egy tonna cement vagy papír előállítása. Ez a karbonintenzitás. Ezután azt vizsgálják, az elérhető legkorszerűbb technológiával mennyi csökkentést lehet elérni. Így Kína konkrét csökkentési célokkal érkezik Koppenhágába. A projekt alapú üzleti megoldások életképesek, alkalmazásukkal szerves módon alakulhatnak ki hatékony és hiteles karbonpiacok" - magyarázza az emissziókereskedelem vizsgálatával foglalkozó szakértő.



Új klíma-időszámítás: Koppenhága 2009 - nézd meg az OzoneNetwork műsorán!


A karbonpiac az elmúlt években óriási ütemben bővült. Míg 2007-ben 2984 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű üvegházgáz kibocsátási jogával kereskedtek 63 milliárd dollár értékben, 2008-ra már 4811 millió tonna joga forgott 126,4 milliárd dollárért (a Világbank 2009-es adatai szerint).


Hitelfedezetként működik a kvóta

"A piac azért bővül, mert biztonságos befektetésnek számít szén-dioxid csökkentést finanszírozni. A bankok felé hitelfedezetet is jelent, tehát nagyon is elképzelhető a jövőben, hogy a pénzintézet az üzleti tervben a CO2-csökkentés hatékonysága alapján dönt úgy, hogy pénzt pumpál egy projektbe. Ilyen alapon akár az is elképzelhető, hogy valaki az üzemanyagok teljes életciklusát véve alapul kiszámolja, mennyivel lehetne csökkenteni a budapesti tömegközlekedés kibocsátását azzal, ha a járműveket etanollal és biogázzal hajtanák a dízel vagy a 95-ös benzin helyett, és a korszerűsítést a karbonfinanszírozást bevetve valósítja meg" - mond egy példát Lukács Ákos.

Forrás: AFP

Asszonyok beszélgetnek egy erőmű kéményei előtt Patnówban (Lengyelország, Poznantól
80 km-re északra). Eurázsia CO2-kibocsátása 17%-kal 26,397 millió tonnára nőtt
a kiotói klímakonferencia (1997) utáni évtizedben

Jelenleg világszerte három rendszerben is jelen van a karbonfinanszírozás. Egyrészt az önkéntes piacon (VER - Voluntary/Verified Emissions Reductions, önkéntes/ellenőrzött kibocsátás-csökkentés) a cégek kiszámolják, hogy saját működésüknek, akár egy-egy terméküknek mekkora a szén-dioxid-lábnyoma. Ezután valamilyen megoldást keresnek a csökkentésére, például lépéseket tesznek az energiahatékonyság növeléséért, s a fennmaradó kibocsátásukat más típusú csökkentésekkel, megújuló energiaforrásokba való beruházással stb. egyenlítik ki. Mindez a cég számára működésbeli hatékonyságot hoz, és emellett hatalmas a reklámértéke.

A második a főleg Európában működő kötelező kibocsátási rendszer. A harmadik pedig az, amikor a Kiotói Szerződés egyik tagállama ÜHG-csökkentő projekteket finanszíroz ott, ahol ez kevesebbe kerül neki - például Nagy-Britannia Kínában CDM-mel (Tiszta Beruházási Mechanizmus), vagy Spanyolország Magyarországon a JI (Egyesült Végrehajtás) révén. A karbonpiac úgy általában azért növekszik, mert mind a három kereskedési forma dinamikusan bővül.


Jelenleg 13 euró egy tonna üvegházgáz-csökkentés ára

"Arra a lóra teszünk, hogy egy nemzetgazdaságban csökkenjen a jövőben a kibocsátás, vagy kevésbé legyen intenzív. Ennek eszköze a szén-dioxid-használat és a csökkentés beárazása adóval, kereskedelemmel vagy szabályozással. Ez lényegében azt jelenti, hogy az embereket, a cégeket és intézményeket szembesítik tevékenységeik teljes társadalmi költségével, így az alacsonyabb karbonkibocsátású termékek és szolgáltatások, a lokális ellátórendszerek és a biztonságos, hosszú távon is fenntartható finanszírozás felé fordulnak. A szén-dioxid-csökkentés ára rámutat a gazdasági hatékonyság színvonalára, így a kibocsátás-csökkentés először azokban a szektorokban valósul meg, ahol az a legolcsóbb, mint például a mezőgazdaságban" - mondja Lukács Ákos.

Az iparosodott országok számos politikai vezetője lelkesedik a kötelező karbonkereskedés iránt, mert megítélésük szerint a rendszer a legköltséghatékonyabb kibocsátás-csökkentést ígéri anélkül, hogy az adófizetők pénzére szükség lenne. Több szakértő viszont bírálja a kötelező kereskedési rendszereket. Peter Voser, a Shell olajmulti vezérigazgatója arra szólította fel a világ kormányait, vezessenek be karbonadót vagy szabják meg a kibocsátás minimumárát, mert különben az ETS-szerű kereskedésből nem lehet pénzelni olyan költséges megoldásokat, mint amilyenek a CO2-elnyelő és -tároló rendszerek (CCS).

John Browne, a British Petrol korábbi vezetője szerint tévedés minden reményt az ETS-be vetni. Vincent de Rivaz, az EDF Energy vezérigazgatója attól óv, hogy a piaci szereplők olyan típusú, származtatott pénzügyi termékeket vezetnek be az ETS-piacon, amelyek bedőlése a hitelválsághoz vezetett előbb az USA-ban, aztán az egész világon. Méginkább alapvető kifogásaik vannak a rendszerrel kapcsolatban a Föld Barátai környezetvédelmi szervezetnek. Az ETS szerintük nem átlátható: többmillió euró kerül általa egyesek zsebébe anélkül, hogy a kibocsátás valóban csökkent volna - összegzi a kritikákat a Guardian.

Tény, hogy az ETS-ben viszonylag alacsonyan maradt a szén-dioxid ára, egy tonna kibocsátási jogával jelenleg 13 euró (3500 forint) körül kereskednek. Több szakértő úgy véli, 30, esetleg 50 euróra (8100-13500 forintra) kellene az árnak emelkednie ahhoz, hogy ez a piac döntő mértékben járulhasson hozzá a meglehetősen költségigényes szél-, nap- és atomenergia, valamit CSS-befektetések finanszírozásához. A British Council klímanagykövete egy dologban biztos: "A fenntartható üzleti modellek és az ÜHG-t valóban csökkentő projektek fogják felépíteni ezt a piacot is, különben nem fog hatékonyan és biztonságosan működni a kibocsátáscsökkentés".

Karboncsökkentő projektek kerestetnek Magyarországon


Azokban a gazdasági szektorokban, amelyek nem esnek az EU kötelező rendszerszabályozási protokolljába, intenzívebb, főként önkéntes alapon elinduló csökkentési programfejlesztés indulhat meg - írja dr. Fogarassy Csaba és Lukács Ákos Karbongazdaságtan című, 2009-es közös tanulmányukban.

Erre már most is vannak eseti példák Magyarországon. A műszakitermék-gyártó Sony Hungária Kft. karbonsemleges működést jelentett be 2009-re. Ez a program a vállalat saját emissziójának minimalizálását célozza meg a lehetőségek szerint, emellett a cég külső forrásokkal egyenlíti ki a megmaradt kibocsátásokat. 2009-ben ezt a kiegyenlítést a Sony Worldwide egy norvég vízi erőmű emissziómegtakarításán keresztül menedzselte le minden gyáregysége részére. Önkéntes karbonsemlegesítési programot (carbon offsetting) szeretne indítani továbbá több multinacionális vállalkozás is (Tesco, Coca-Cola, General Electric, Masterfoods, Hungrana Zrt, KPMG), amelyek keresik a különböző hazai "emisszió-megtakarítást termelő" projekteteket kiegyenlítési programjaik megvalósításához.