Sűrűbben okozhat katasztrófákat a felmelegedés

Vágólapra másolva!
Vulkánkitörés, földrengés, lavina, földcsuszamlás és szökőár -- mindez kevésbé lesz szokatlan a jövőben. Mindennek az oka az, hogy a globális felmelegedés változásokat okozhat a földkéregben.
Vágólapra másolva!

Az sem elhanyagolható körülmény, hogy felszabadulhat az a metánmennyiség, amit a permafroszt, vagyis örökké fagyott talajú területek és a tengerfenék alatt rejlő metántározók zárnak magukba. A fő gond ezzel az, hogy a metán üvegházhatása 21-szor erősebb a szén-dioxidénál, vagyis egyetlen mentángáz-molekula 21-szer hatékonyabban tartja vissza a meleget, mint egy CO2-részecske.

Mivel a Föld egyes szférái szoros kölcsönhatásban vannak egymással, a klímaváltozás nemcsak a légkörre és az óceánokra van hatással, hanem a Föld kéregrétegét is befolyásolja. Ezt Bill McGuire, a Londoni Egyetem professzora mondta azon a konferencián, amelyet nemrégiben tartottak meg az éghajlatváltozás geológiai vonatkozásait kutató tudósok számára.

A vulkanológusokból, szeizmológusokból, glaciológusokból, klimatológusokból és földcsuszamlásokkal foglalkozó szakértőkből álló csoport tagjai egyetértenek abban, hogy a múlt drámai éghajlatváltozásait mindig intenzív geológiai aktivitás jellemezte.

Ezért, hogy előre jelezhessék a jövőbeli változásokat, a múltba tekintettek vissza, különös figyelmet fordítva a legutóbbi, mintegy 12 ezer évvel ezelőtt lezajlott jégkorszak eseményeire. Ekkor ugyanis a melegedő éghajlat, az olvadó gleccserek és a megemelkedő tengerszint hatására gyakoribbá váltak a vulkánkitörések.


Az elvékonyodó jégtakaró veszélyei

McGuire elmondása szerint, ahogy a jégtakaró visszahúzódik, és a földkéregre nehezedő nyomás csökken, a litoszféra feljebb emelkedik, amit földrengések kísérnek. Ez a folyamat ugyanakkor tenger alatti földcsuszamlások, valamint szökőárak kialakulását is okozza.

David Pyle, az Oxfordi Egyetem munkatársa szerint a Föld felszínének tömegében bekövetkező kis változások is befolyásolni látszanak a vulkáni aktivitást -- nemcsak azokon a területeken, ahol a hideg időszakot követően a jég visszahúzódott. Emellett, az olvadó gleccserek miatt az Alpok és egyéb magashegységek térségét lavinák, sárfolyamok és árvizek fenyegethetik, míg a Németországban élőknek feltehetően vulkánkitörésekkel kell majd megbirkózniuk.

Vulkáni tevékenység: hűtő vagy fűtő hatás?

Az ember megjelenése előtt a vulkánok okozták a legdrasztikusabb éghajlatváltozásokat. Egy nagyobb vulkánkitörés során ugyanis a különböző gőzök és gázok mellett hatalmas mennyiségű hamu és szulfidrészecske kerül az atmoszféra felső rétegeibe, ahol ezek visszaverik a napsugarakat, és a kitörés erősségétől függően akár kettőtől öt éven át is éreztethetik globális hűtő hatásukat. Azonban, ha túl sok kitörés, egymáshoz túl közel követi egymást, ellentétes hatások érvényesülhetnek, és felgyorsulhat a felmelegedés -- Peter Ward amerikai vulkánkutató szerint.


Hatalmas szökőárak jöhetnek

A kutatók nemrégiben figyelmeztettek a glaciális földrengések rendkívüli erejére is, amiket a hatalmas jégtömegek tengerbe zúdulása okoz. E jelenség oka, hogy melegebb tengervíz szivárog be a több mint másfél kilométer magasra tornyosuló jégtáblák alá az Antarktisz nyugati területein. A viszonylag meleg víz több helyütt alámossa a jéghegyeket.

A kísérletek azt mutatják, hogy a glaciális földrengések sokkal erőteljesebb szökőárt képesek gerjeszteni, mint a hasonló erősségű óceánfenéki rengések. Habár eddig is nagyon veszélyesnek tartották a jégtakarókhoz kötődő földrengéseket, kialakulásukat nem gondolták különösebben valószínűnek. Kiderült azonban, hogy a jégtáblák a korábban véltnél gyorsabban szakadnak le, és így több, a sarkvidékhez közelebb fekvő terület is veszélyeztetve van, úgymint Chile, Új-Zéland, a kanadai Új-Foundland vidéke, vagy akár a brit partokat is elérheti egy nagyobb ár.

McGuire szerint az elméletileg lehetséges geológiai veszélyek abban az esetben válhatnak valóssá, ha az elkövetkező néhány évben nem sikerül stabilizálni a szén-dioxid-kibocsátást. Szerinte azonban ekkor már a vulkánkitörések és szökőárak csak a jéghegy csúcsát jelentik majd, hiszen az emberiségnek sokkal komolyabb problémákkal kell megküzdenie.