Kevésbé védenek a rétegfelhők a napsugárzás ellen

Vágólapra másolva!
Még nem tisztázott, mi a felhőképződés szerepe a klímaváltozásban. Kérdéses, hogy a jövőben nő vagy csökken a felhők mennyisége. Ez fontos, hiszen meghatározza a globális felmelegedés ütemét.
Vágólapra másolva!

A Science című folyóiratban nem rég publikálták egy kutatásnak az eredményét, ami arra kereste a választ, hogy a felhőképződés hogyan befolyásolja a globális felmelegedést. Összegyűjtötték az elmúlt 50 év megfigyeléseit és megvizsgáltak több klímamodellt. A kutatási eredményekből kiderült, hogy az alacsony szintű rétegfelhőzet mennyisége csökkenni fog az óceán melegedésének hatására, ami fokozhatja a globális felmelegedést.

Mivel az 50 éves adatsor nem teljes, bonyolult feladat volt megállapítani, hogy milyen változások történtek a felhőzet eloszlásában az elmúlt évtizedekben. A hibás adatok kiszűrésével végül sikerült meglepő eredményekre jutni.

Összehasonlították hajókról történt vizuális megfigyelések sorozatát a meteorológiai műholdak adataival. Meglepően jó egyezést találtak. Kevésbé megnyugtató, hogy a modern klímamodellek nem tudták reprodukálni a felhőzet mennyiségében történt változásokat. Egyedül a Hadley Centre modell eredményei tükrözték a megfigyeléseket. A továbbiakban e modell felhasználásának segítségével igyekeznek fejleszteni a klímamodelleket.

A kutatások eredményeiből arra következtettek, hogy az alacsonyszintű rétegfelhőzet, ami jelenleg a legnagyobb védelmet nyújtja az erős napsugárzás ellen, jelentősen csökkenni fog a felmelegedés következtében. Így tovább emelkedik az óceán hőmérséklete. Ez egy olyan körforgás, ami súlyosbíthatja a globális felmelegedést. A módszer továbbfejlesztése jelentős előrelépést eredményezhet a klímaváltozás modellezésében.

A tanulmányból az is kiderült, hogy nem csak az óceán felmelegedése okozza a felhőzet változását, hanem a passzát szelek gyengülése is. A fő feladat a jövőben tehát az óceán, a felhőzet és a légköri cirkuláció kapcsolatrendszerének minél pontosabb modellezése.