A parlagfű okozta légúti megbetegedések

A parlagfű pollen előidézte allergia a 20. század utolsó harmadától rohamosan terjed, s mára népbetegséggé vált Magyarországon. Hozzá kapcsolódóan jelentősen megnőtt a szénanátha és az asztma előfordulása. Az allergiás tüneteket erősítik az ún. kereszt allergiát okozó zöldségfélék, illetve gyümölcsök. Vizsgálatok szerint a meleg, száraz levegő jobban hajlamosít a légúti megbetegedésekre, illetve az összes kiváltó ok közül a megbetegedések száma a parlagfű pollen koncentrációjára a legérzékenyebb. Az allergiás megbetegedéseket, így a parlagfű okozta szénanáthát, illetve asztmát meggyógyítani nem lehet, csupán a tünetek csökkenthetők. Ezért fontos a megelőzés.

A parlagfű allergia

A pollenallergia széleskörűen elterjedt betegség lett a 20. század végére. Napjainkban átlagosan minden ötödik-hatodik személy szenved ebben az immunrendszeri betegségben Európa szerte. Ugyanakkor Magyarország lakosságának kb. 30 százalékánál mutathatók ki allergiás tünetek. A betegek 65 százaléka pollen érzékeny, s ennek legalább 60 százalékát a parlagfű pollenje okozza. Megdöbbentő, hogy az allergiában szenvedő ismert betegek száma megduplázódott, az allergiás eredetű asztmatikus megbetegedések száma pedig négyszeresére nőtt a Dél-Alföldön az 1990-es évek végére a 40 évvel korábbi adatokhoz képest.

Klinikai kutatások igazolták, hogy a parlagfű rendkívül allergén pollenje a legkiterjedtebb, legsúlyosabb és legtartósabb szénanátha fő okozója. A szénanátha kellemetlen tünetekkel jár, s asztmához vezethet. Ismeretes, hogy azok, akik pollenallergiában szenvednek, nem tudnak koncentrálni a munkájukra, nem érzik jól magukat, s gyakran kerülhetnek betegállományba.
A nyálkahártya-tünetek a parlagfű virágzási időszakában, július közepe és október közepe között jelentkeznek. Két fő klinikai megjelenési formája van: a szénanátha és az asztma. A szénanátha az orr belső részeinek az irritációjával, gyulladásával kapcsolatos megbetegedés, melyet a levegőben található allergén anyagok okoznak. Elsődleges tünetei az orr, a torok és a szem irritációja, orrfolyás, orrdugulás, könnyezés, viszketés, tüsszögés, illetve nehézlégzés. A szénanátha súlyosabb esetben alvászavarokhoz, fülbetegségekhez, illetve tanulási problémákhoz is vezethet. Az asztma krónikus betegség, amit a légutak nyálkahártyájának gyulladása idéz elő. A betegség a hörgők gyulladásával kezdődik, ezáltal a légutak beszűkülnek, ami megnehezíti a levegő tüdőbe jutását. Ez asztmatikus rohamot válthat ki, ami nehézlégzéssel, szapora levegővétellel, s néha köhögéssel jár.

Gyakran előfordul, hogy a szénanáthás, illetve asztmás tüneteket nem csak a parlagfű okozza. Ehhez hozzájárulhatnak az ún. kereszt allergiát okozó zöldségfélék, illetve gyümölcsök is, mint pl. a görög- és sárgadinnye, a banán, a cukkíni, az uborka és a mák. Ezek olyan élelmiszerek, amelyekben található fehérjék nagy hasonlóságot mutatnak a parlagfű pollenjének allergénjeivel. Emiatt a szervezetünk immunrendszere ugyanolyan védekező reakcióval válaszol rájuk, mint a parlagfű esetében teszi.
A parlagfű pollenszórásának időszakában a kereszt allergéneken kívül gondot okozhat még a magas hisztamin tartalmú ételek fogyasztása is. A hisztamin az élő szövetekben jelenlévő természetes anyag, mely elősegíti az artériák és a hajszálerek kitágulását, ezáltal vérnyomáscsökkentő hatású, emellett összehúzza a hörgőizmokat, tehát asztmás rohamot idéz elő. Hisztamin tartalmú ételek például a füstölt sajtok, az alkoholok többsége, a kagyló és a rák.