Ahol méterekben mérik: a világ hógyárai

Minden tél kezdetét bizonytalan kíváncsiság övezi: vajon hányszor fog esni a hó, lehet-e szánkózni vagy esetleg síelni a hazai hegyekben? Mennyit kell használni a hólapátot? Vannak azonban a Földnek olyan pontjai, ahol méterekben mérik a friss havat.

Európa: a szelíd kontinens

Európában viszonylag enyhe következményeket okoz a sarkvidéki légtömegek betörése a hegyvidékek elhelyezkedése és a Golf-áramlat miatt, és a szubtrópusi levegő is lassabban hatol észak felé, mint a mérsékelt égöv más térségeiben. A mérséklő feltételek így a téli csapadékokért felelős ciklonokat is érintik. Rendszeresen jelentkező, nagy havazás így elsősorban a magashegységek áramlás felöli oldalán tud létrejönni.

Az Alpok télen egyik legcsapadékosabb vidéke Olaszországban található. Ha a Földközi-tenger nyugati medencéjében kimélyül egy ciklon, akkor az Alpok lejtőire éppen déli irányból érkezik a rendkívül nedves mediterrán levegő. Ilyenkor extrém mennyiségű csapadék hullik. Emlékezetes a 2008. november végi és decemberi nagy havazás, amikor a nagy olasz síterepeket napokig nem lehetett megközelíteni illetve elhagyni, az utakat borító méteres hó miatt.

A Skandináv-félsziget délnyugati hegységeiben 1000 méter felett telente 5-8 méter hó hullik az uralkodó nyugati szelek felé néző lejtőkön, ennek oka a gyakori frontátvonulás.

Kanada, ahol síkvidéken is méteres a hó

Az amerikai kontinens legészakibb államának időjárása nem fukarkodik a hófelhőkkel. Az talán nem meglepő, hogy a nyugati partvidéken, a meleg tengeráramlat és a hideg sarkvidéki levegő találkozásánál a part menti hegyekben csak méterekben lehet kifejezni a lehullott hó mennyiségét - ebbe a nyugatias szelek is besegítenek. A meleg és a hideg találkozása errefelé nagyon élesen megrajzolja a hóhatárt. Az óceáni éghajlatú Vancouverben ha esik is néha a hó, gyorsan elolvad. A várostól alig 10-20 km-re magasodó hegyekben azonban síközpontok tucatjai élvezik a gyakori intenzív hóesést.

Kanada keleti részén nincsenek nagy hegyek, mégis rengeteg a hó. A hegyek és a meleg tengeráramlatok hiánya a sarkvidéki és a szubtrópusi légtömegek találkozásának színhelyévé teszi a térséget, gyakori a markáns ciklonátvonulás. Itt található a világ leghavasabb milliós nagyvárosa. A Péccsel nagyjából egy szélességen fekvő Montrealban a téli hőmérséklet közel megegyezik Moszkva hőmérsékletével, viszont több mint kétszer annyi hó hullik, mint az orosz fővárosban. A világ metropoliszai közül csak a japán Sapporo veszi fel hóvastagságban a versenyt az 1976-os olimpia helyszínével, de ott 4-5 fokkal enyhébb a tél.

Outremont, Kanada. A 2009. január 9-én esett rekordmennyiségű hó eltakarítása
150 millió kanadai dollárba (27 milliárd forintba) került

Ha Montrealtól keletre haladunk, fokozódnak a téli szélsőségek. Quebec városában telente átlagosan 2,5-3 méter hó hullik, Újfundland szigetén pedig nem ritka a 4-6 méteres hóvastagság.

Itt érdemes megemlíteni egy nagyon érdekes jelenséget, amely leginkább az Ontario-tó délnyugati, USA-hoz tartozó partvidékének egy kis szakaszához kötődik, és tó-effektusnak nevezik. A jelenség lényege, hogy Kanada középső vidékéről rendkívül fagyos, jobbára száraz levegő zúdul a Nagy-tavak környékére. A jéghideg levegő az Ontario-tavon átkelve a felkorbácsolt vízből sok nedvességet magába szív, amelynek hatására a széllel ellentétes partvidék egy-két kilométeres sávjában állandó erős hózáporok alakulnak ki. A tó-effektusról híresült el két apró amerikai város: Oswego és Fulton.

Hokkaidó, a hó szigete

Egy hószobor és Koizumi miniszterelnök (balról a második) a 2005. februári sapporói hófesztiválon

Japán északi nagy szigetén minden feltétel adott az intenzív téli havazás kialakulásához. Az északi félteke téli leghidegebb vidékéről, Nyugat-Szibériából ide érkező fagyos levegő keveredik a délről jövő, nedves légtömegekkel. A gyakori frontátvonulásnak köszönhetően télen a legtöbb a csapadék, amely még a tengerparti sávban is szinte kivétel nélkül hó halmazállapotban hullik le. A sziget fővárosa, Sapporo - mint már említettük - Montreallal együtt a világ leghavasabb metropolisza. A városban minden télen megrendezik a hófesztivált, ahol hatalmas építményeket, szobrokat építenek a szinte korlátlanul rendelkezésre álló nyersanyagból.

Déli félteke: folyamatos hógyár az erős áramlásban

A déli földgömbön a mérsékelt öv nagy részét óceánok borítják. A szárazföldek alacsonyabb területein télen erőteljesen jelentkezik az óceánok fűtő hatása, így számottevő havazás csak a hegyekben fordul elő. Ott azonban nagy szélsőségek alakulnak ki. A folyamatos és meglehetősen erős nyugati áramlások hatására egyenletes eloszlásban évi 5-7000 milliméter csapadék hullik le a Chile délnyugati partjai fölé tornyosuló hegyoldalakon, és 2000 méter felett a csapadék zöme hó. A havi 3-5 méteres friss hó nagy gleccsereket táplál. Ugyanez a jelenség figyelhető meg Új-Zéland déli szigetén elhelyezkedő magas hegyek nyugati lejtőin is.