Lesz is, meg nem is EU-pénz a klímaváltozás elleni harcra

Végül sikerült megállapodniuk az EU kormányfőinek arról, hogy támogatják a fejlődő országokat a klímaváltozás elleni hosszú távú fellépésben. Konkrét felajánlás viszont nem hangzott el Brüsszelben - pedig a pénz lesz a nagy koppenhágai klímakonferencia tétje.

Megállapodtak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői abban, hogy pénzügyi segítséget ajánlanak a fejlődő országoknak a klímaváltozás elleni hosszú távú harcra összpontosító decemberi világtanácskozáson - jelentették be a kormányfői tanácskozás helyszínén, Brüsszelben pénteken.

Elfogadták a tehermegosztást a kelet-európaiak is

Olyan megoldás született, amely az unión belüli arányos tehermegosztást sürgető kelet- és közép-európai tagállamok számára is elfogadható volt. A résztvevők ugyanis az uniós álláspont kialakítása során egyértelművé tették, hogy a költségek EU-n belüli megosztásában az országok fizetőképességével arányos megoldást kell találni. "Ez a döntő szempont, eszerint kell majd alakítani az országok hozzájárulását a következő időszakban" - szögezte le a megállapodásról nyilatkozó Bajnai Gordon kormányfő.

A megszületett kompromisszumban konkrét felajánlási összegek nem szerepelnek, de megerősítették az Európai Bizottságnak azt a becslését, hogy a fejlődő térségnek 2020-ra évente 100 milliárd dollárra lesz szüksége a klímaváltozás elleni sikeres harchoz, és ebből 22-50 milliárdot közpénzből (nemzeti költségvetésből, illetve külföldi támogatásokból) kell előteremteni.

Nem elégedettek az eredménnyel a környezetvédők

Ugyancsak jelezték a miniszterelnökök, hogy "tudomásul vették" a brüsszeli bizottság azon számítását, miszerint a fejlődő országoknak az első három évben évente 5-7 milliárd eurós gyorstámogatásra lehet szükségük, de jelezték, hogy a végső számról csak a nemzetközi megállapodás megszületése után döntenek.

WWF-performansz Barcelonában. A spanyol kikötővárosban 180 ország döntéshozói a koppenhágai
klímacsúcs előtti utolsó, ötnapos ENSZ-tanácskozási fordulóra gyűltek össze november 2-án

Nemzetközi környezetvédelmi szervezetek elégedetlenségüket fejezték ki a források nagyságára vonatkozó uniós döntéssel kapcsolatban. Elismerték viszont, hogy a jó irányban tett lépést az EU a megállapodással.

A brüsszeli csúcsértekezleten azt is világossá tették az unió miniszterelnökei, hogy a kibocsátási kvóták kérdésében - tekintettel a többi EU-tagállamnál jobban álló kelet-európai országokra - Koppenhágában nem lehet olyan megállapodást kötni majd, amely rosszabb helyzetbe hozna EU-n belüli államokat az unión kívüli országoknál.

Egyértelműsítették a kormányfők azt is: ugyan támogatják, hogy az EU már a 2012-ig terjedő időszakban nyújthasson egy úgynevezett korai finanszírozást is a fejlődő országoknak, de ebben minden uniós tagállam önkéntes alapon, a teherviselő képessége alapján vesz majd részt, kötelezettség nélkül. Megegyeztek abban is, hogy munkacsoport jön létre az EU-ban, amely ajánlásokat dolgoz ki a tehermegosztásra, és ezeket a kormányfői tanács egyhangú szavazással hagyja majd jóvá.

A pénz lesz a legfontosabb téma Koppenhágában

A finanszírozás kérdése döntő fontosságú a decemberi koppenhágai konferencia sikerének szempontjából, mert a fejlődő országok már értésre adták, hogy addig nem tudnak számszerű vállalásokat tenni, amíg a fejlett térség nem garantálja, hogy segíti őket ebben.

Mindent Koppenhágáról

Az ENSZ koppenhágai klímakonferenciájáig még 35 nap van hátra. Az [origo]-n folyamatosan olvashatsz majd elemzéseket, interjúkat, riportokat a klímaegyezmény születéséről. Ezen az oldalunkon folyamatosan követheted a friss híreket.

Az unió már korábban vállalta, hogy a jövő évtized végére 30 százalékkal csökkenti teljes szén-dioxid-kibocsátását, ha más nemzetközi szereplők is így tesznek. Koppenhágában ráadásul ennél is hosszabb távon kell már gondolkodni, és az EU álláspontja a környezetvédelmi miniszterek megállapodásának értelmében tartalmazza azt a hosszú távú céljavaslatot is, hogy 2050-re a fejlett országok csoportja 80-95 százalékkal csökkentse a kibocsátást. Erre példa Finnország, mely 80 százalékos csökkentést jelentett be (a szén-dioxid-stop esélyeiről lásd Egy háborút könnyebb menedzselni című írásunkat).

A tanácskozás után az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő reményét fejezte ki, hogy az uniós vállalásokat más nemzetközi szereplők is követik majd. Angela Merkel német kancellár azt is értésre adta, hogy az eddigi nemzetközi tárgyalások fényében az EU-nak nem szabad, hogy túlzott várakozásai legyenek Koppenhágával kapcsolatban. Elsősorban egy politikai keretegyezményre lehet számítani a decemberi tanácskozáson - vélte.