Veszélyben a galápagosi pingvin és a társai

Veszélybe kerülhet a Galápagos-szigetek egyedülálló élővilága a klímaváltozás miatt. A kutatók most azon dolgoznak, hogyan tudnák megmenteni a sziget sérülékeny ökoszisztémáját, és a nagyon ritka, veszélyeztetett fajokat, mint amilyen a kéklábú szula vagy a galápagosi pingvin.

Klímaváltozás Galápagoson

175 évvel az után, hogy a Galápagos-szigetek páratlan élővilágát csodálva Charles Darwin megalkotta evolúcióelméletét, a kutatók most azt vizsgálják, hogy a globális felmelegedés milyen hatással van a szigetek gazdag, de ugyanakkor sérülékeny élővilágára.

Milyen hatásai lesznek a szigetek élővilágára a klímaváltozásnak? Erre a kérdésre egy tanulmány válaszol, melyből kiderül, hogy a szigetcsoport térségében az óceán és légkör összetétele hogyan változott meg, mióta 55 évvel ezelőtt az első átfogó mérések lezajlottak.

A kutatómunka során felhasználták a galápagosi Charles Darwin Alapítvány és az Ecuadori Tengerészeti Óceánkutató Intézet mérési eredményeit. Az óceán esetében a hőmérséklet-, a sótartalom, a tengerszint és a tengervíz összetételének megváltozását vizsgálták. A légkörnél a csapadékmennyiséget, a levegő relatív nedvességtartalmát, a kimenő hosszúhullámú sugárzás mennyiségét, a szél és légnyomás változását nézték.

Hol hűvösödik, hol melegszik a tengervíz

Az egyik legszembetűnőbb eredmény az lett, hogy a szigetvilág néhány speciális területén csökken az óceán hőmérséklete, míg máshol, Santa Cruz déli partjainál és Floreana környékén a tengervíz hőmérséklet-emelkedését regisztrálták. Azt azonban még korai lenne kijelenteni, hogy ennek a változásnak mi áll a hátterében.

A következő években várhatóan a tengeráramlatok északi komponense megerősödik, és ilyenkor a térségben a mélyből hideg, tápanyagban gazdag víz áramlik majd a felszínre, ami növeli az óceán termékenységét. Ez a hideg fázis azonban csak rövid ideig tart majd és utána megint gyorsan felmelegszik a tengervíz. Ha a meleg fázis egybeesik az El Nino jelenséggel, a folyamatnak katasztrofális eredményei lehetnek, a tengervíz elsavasodik, ami a korallok pusztulásához vezet.

Ami a légköri folyamatokat illeti, az elmúlt 50 év és a jelenlegi adatsor elemzése után arra az eredményre jutottak a kutatók, hogy a száraz és esős évszakokban egyaránt növekedett a relatív nedvesség, a felhőzet mennyisége és a csapadék. A szél erőssége északról délre és keletről nyugatra fokozatosan gyengül.

Pusztulnak a korallzátonyok

A kutatók elmondása szerint a tengervíz hőmérsékletének hirtelen és gyakori változása és a szigetekhez közeli korallzátonyok pusztulása arra utal, hogy a klímaváltozás a helyi tengeri élővilágban is áldozatokat követel majd.

Ennek az az oka, hogy a korallok szinte minden trópusi, szubtrópusi és mérsékletövi tengerben megtalálhatók. Ha a korallok elpusztulnak, számos olyan faj is veszélybe kerül, amelyek élete szorosan összefonódik a korallokéval.

A Galápagos-szigeteken felállított kutatócsoport egyik munkatársa, Judith Denkinger elmondása szerint a környezetszennyezés és a klímaváltozás komoly veszélyeket jelent a térség tengeri élővilágára. Mivel a szárazföld és az óceán élővilága szorosan összekapcsolódik, bármelyikben történik is változás, az valószínűleg kihat az egész ökoszisztémára.

Egy példány a híres galápagosi óriásteknősök közül (Geochelone nigra)

Abban a legtöbb tudós egyetért, hogy a globális felmelegedés okolható a jégsapkák olvadásáért, az emelkedő tengerszintért és a világszerte kiszámíthatatlan időjárásért, beleértve a pusztító viharokat, a szokatlan szárazságokat és az árvizeket okozó hirtelen esőzéseket. Sokan úgy vélik, hogy a világ növény- és állatfajának 20-30 százalékát egyre komolyabban fenyegeti a kihalás veszélye, a klíma melegedése és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás miatt.

Kiváltképp sérülékenyek a szigetek

A szigetek ökoszisztémája nagyon törékeny, mondja Gabriel Lopez, a galápagosi Charles Darwin Alapítvány elnöke. Lopez aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a galápagosi medvefókákra, pingvinekre és tengeri leguánokra nagyon erős hatással lesz a klímaváltozás, ugyanis a tengeri élővilág pusztulásával ezeknek az állatoknak sem lesz elegendő tápláléka.

Az alapítvány célja, hogy a szigetcsoport egy életnagyságú laboratórium legyen, ahol a kutatók felmérhetik, hogy a klímaváltozásnak milyen következményei lesznek, és kidolgozzák a stratégiát, aminek segítségével a vadvilág alkalmazkodni tud a változásokhoz. A kidolgozott stratégia segítségével megmenthető az óriás teknősök, pingvinek, kéklábú szulák, leguánok, albatroszok és medvefókák élőhelye, a Galápagos-szigetek.

Túlhalászók és turisták

A túlhalászat és a fellendülő turizmus is komoly károkat okoz a sziget élővilágában. Az utazókat a fantasztikus növény- és állatvilág és az érintetlen természet vonzza. Az elmúlt évben 173 ezer turista látogatta meg az Ecuadorhoz tartozó szigetcsoportot.

A több turista több hotelt, éttermet, boltot és bárokat jelent Galápagoson, és egyre többen jönnek munkát keresni a szigetekre. Lopez, aki az 1990-es évek elejétől Puerto Ayorában, a Santa Cruz sziget egyik városában él, azt mondja, elképesztő a változás. Több autó, több építkezés, több ember, a turisták pedig csak özönlenek, ami nagyon aggasztja a kutatót. A túlhalászat is nagy károkat okoz. A parkőrök gyakran fülelnek le illegális halászhajókat.

A következő években zajló kutatások nagyon fontosak lesznek ahhoz, hogy a világ páratlan élővilággal rendelkező szigetcsoportját megóvják a klímaváltozás negatív hatásaitól.