A légszennyezés félgömbökön átívelő hatásai

Egy Melbourne-ben nemrégiben tartott tudományos konferencián felvetődött az elgondolás, hogy az Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában légkörbe kerülő szennyezőanyagok befolyásolhatják az ausztrál csapadékviszonyokat.

Ausztrál kutatók arra figyeltek fel miközben a déli félteke éghajlatában az utóbbi időben bekövetkező változásokat vizsgálták, hogy eredményeikre az északi félgömbön a légkörbe kerülő, úgynevezett aeroszol részecskék is hatással lehetnek. Például befolyásolhatják az Ausztráliában lehullott csapadékmennyiséget.

A kutatók által használt, az antropogén eredetű aeroszol részecskék hatását is figyelembe vevő, CSIRO modell eredményei arra engednek következtetni, hogy az aeroszol részecskék, melyek fő forrásai az északi féltekén találhatók, változásokat indukálhatnak a déli félgömb légköri és óceáni cirkulációjában. A modell eredmények szerint az északi féltekén kibocsátott antropogén aeroszolok szerepet játszhattak az idei évben Ausztrália északnyugati és középső területein tapasztalt csapadék növekedésben, illetve a déli területek csapadék szegény időjárásában.

Az aeroszol részecskéknek több forrása is létezik. A szén- és olajipar révén szulfid részecskék, a talaj eróziójával pedig porszemek kerülnek a légkörbe. Természetes úton is keletkeznek, mint például a vulkáni por és hamu vagy a tengerből kikerülő sókristályok. A NASA munkatársai szerint azonban az aeroszolok 10 százaléka emberi eredetű, és ennek nagy része az északi féltekén keletkezik.