A parlagfű környezeti feltételei

Kontinensünkön a viszonylag száraz és meleg nyarú Közép-Európa nyújtja a legkedvezőbb környezeti feltételeket a parlagfű számára. A pollinációs időszak tartama és a pollenképződés mértéke jelentősen függ a meteorológiai tényezőktől, elsősorban a hőmérséklettől, a légnedvességtől és a besugárzási viszonyoktól. A növekvő hőmérséklet és csökkenő légnedvesség fokozza a pollenképződést. A parlagon hagyott területeket és a kevert talajokat nagyon hamar ellepi. A magyarországi talajok ideálisak a megtelepedése és fejlődése számára.

A parlagfű az éghajlat és a meteorológia elemek tükrében

A parlagfű Észak-Amerika száraz klímájú, meleg nyarú, déli területeiről származik. Eredeti élőhelyének klimatikus feltételei mellett tenyészik optimálisan. Európában a viszonylag száraz és meleg nyarú területeken (elsősorban Közép-Európában, s kisebb mértékben Kelet-Európában) terjedt el leginkább. Ugyanakkor a rendkívül száraz és meleg nyarú mediterrán, illetve az igen csapadékos és hűvös nyarú óceáni klímaterületek nem kedveznek a parlagfűnek. Kontinensünkön Közép-Európa éghajlata a legkedvezőbb a parlagfű fejlődése, hosszan tartó virágzása és jelentős mennyiségű pollenkibocsátása szempontjából.

Magyarországon a parlagfű virágzásának fő időszaka az augusztus, de a virágzás július második felétől október végéig tarthat. Akkor borul virágba, amikor a pollenje már megérett. A pollinációs időszak tartama és a pollenképződés mértéke jelentősen függ a meteorológiai tényezőktől, elsősorban a hőmérséklettől, a légnedvességtől és a besugárzási viszonyoktól. A növekvő hőmérséklet és csökkenő légnedvesség fokozza a pollenképződést. Megfigyelték, hogy a pollenkibocsátás reggel 8 óra körül kezdődik (amikor (a napsugárzás hatására) a hőmérséklet emelkedni kezd, s vele párhuzamosan a légnedvesség csökkenésnek indul), s dél körül fejeződik be. A parlagfű napi pollentermelése egycsúcsú eloszlást mutat, dél körüli maximummal. Ugyanakkor csapadékhullás után a pollen kimosódik a levegőből, a pollenkoncentráció csökken. A csapadék szerepe annak jellemzőitől (például: tartam, intenzitás), s vele összefüggésben a csapadékhullás során más meteorológiai paraméterek (például: szélsebesség, szélirány) értékétől is függ. Száraz, meleg nyarakon csökken, csapadékos, hűvös nyarakon pedig növekszik a parlagfű pollentermelése. A Dél-Magyarországon 1997-2006 között vizsgált különböző növények pollenszámának évi összegei közül a parlagfűé körülbelül a felét, 47,3 százalékát teszi ki az összes többi növény együttes évi pollentermelésének. Jóllehet ez az arány számottevően függ meteorológiai tényezőktől (a legkisebb és a legnagyobb évi összes parlagfű pollenszám között négyszeres eltérés is előfordul), a parlagfű a legfontosabb aero-allergén növénynek tekinthető.

A parlagfű és a mezőgazdaság

A parlagfű igen kártékony gyom a mezőgazdaság számára, mely olyan gyakori az utak mentén, vasúti töltéseken, parlagon hagyott területeken, mint a művelésbe vont földeken. Teljesen kiszoríthatja a lucernát és a vörösherét, komoly károkat okozhat a burgonyaföldeken, s gyakran megjelenik a kukorica és napraforgó ültetvényeken is. Nagy mennyiségben tenyészik továbbá tarlón is, az Alföldön. Mivel a parlagfű új fajnak számít a magyarországi flórában, egyetlen természetes versenytársa sincsen. A fény fokozza csíraképességét, következésképp a parlagon hagyott területeket és a kevert talajokat nagyon hamar ellepi. A magyarországi talajok ideálisak a megtelepedése és fejlődése számára. Ily módon a parlagfű széleskörűen elterjedt és homogén növénykultúrákat alkot az egész országban. Különleges tulajdonságai miatt kiszoríthat élőhelyéről más növényeket, sőt még évelő növényeket is és - versenytárs hiányában - domináns növénnyé válhat. Ezenkívül a parlagfű - a többi gyomnövényhez képest - kevésbé érzékeny a vegyszeres gyomirtó szerekkel szemben.

Makra László (SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék)