Több szálon futnak az események

Vágólapra másolva!
"A tárgyalások eddigi története alatt még sohasem volt ennyi párhuzamos megbeszélés, mint ezen a napon. Volt olyan tárgyalási forduló, amelyre a feszített munkamenet miatt mindössze 30 perc jutott, és a folyosókon, illetve az egyes helyszínek között egész nap csak szaladgáló delegáltakat lehetett látni."
Vágólapra másolva!

2007. december 6., csütörtök

Még a veteránok számára is úgy tűnik, hogy túl sok párhuzamos szálra bomlottak a tárgyalások. A tárgyalások eddigi története alatt még sohasem volt ennyi párhuzamos megbeszélés, mint ezen a napon. Volt olyan tárgyalási forduló, amelyre a feszített munkamenet miatt mindössze 30 perc jutott, és a folyosókon, illetve az egyes helyszínek között egész nap csak szaladgáló delegáltakat lehetett látni. Emiatt a szövegtervezetek elkészítésére is rövidke idő marad csupán. Sokan úgy gondolják, hogy a marginális, vagy inkább részletkérdésnek tűnő ügyekkel kapcsolatban érdemi előrelépés már csak a jövő tavaszi bonni szakértői tárgyalásokon (SB28) várható, így marad energia és idő a legégetőbb kérdésekben - a 2012 utáni rendszerről - megegyezni.

A sok téma közül talán a Kiotó Jegyzőkönyv esedékes felülvizsgálatát érdemes kiemelni. Maga a Jegyzőkönyv rendelkezik ennek időszerűségéről, amelyet a következő 1 év alatt kell elvégezni, és a jövő téli poznani tárgyalásokon kell lezárni. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a 2012 utáni rendszerrel kapcsolatos előkészítés és tárgyalások során értelemszerűen fel fogják használni a felülvizsgálat során kialakuló álláspontokat. Mégiscsak egy 10 évvel ezelőtt született dokumentumról van szó, amelybe szükségszerű beépíteni az azóta felhalmozódott tudást és tapasztalatot, illetve át kell azt alakítani jelenlegi megváltozott körülmények szerint.

A rögtön felmerülő kérdés, hogy egyáltalán mire terjedjen ki a felülvizsgálat, azaz hogy mennyire mélyen érintse a Jegyzőkönyv jelenlegi struktúráját. Kína, a kis szigeteket tömörítő csoport (AOSIS) és az afrikai országok a jelenlegi struktúrát látnák szívesen, lényegi változtatás nélkül. India például teljesen elutasítja azt, hogy a fejlődő országok számára bármilyen kötelező vállalás szerepeljen a Jegyzőkönyvben, inkább az életmódbeli kérdésekre helyezné a hangsúlyt. Ezzel szemben Japán minden nagy kibocsátó számára rögzítene határértékeket, míg Szaúd-Arábia ennél is tovább megy, ragaszkodik ahhoz, hogy nemzetközi jogi következményei is legyenek, ha egy ország nem teljesíti a kibocsátáscsökkentési célokat.
A konferenciával párhuzamosan a nemzetközi porondon is történtek dolgok. Az ausztrál miniszterelnök, akinek egyik első dolga a Kiotó Jegyzőkönyv törvénybe iktatásának bejelentése volt, most úgy tűnik visszakozik a 2012 utáni rendszer csökkentési számaival kapcsolatban. Míg az ausztrál delegáció a plenáris ülésen az IPCC által javasolt 25-40%-os kibocsátáscsökkentésről beszélt a 2020-as évet illetően, addig csütörtöki nyilatkozatában a miniszterelnök már arról beszélt, hogy országa számára elfogadhatatlanok ezek a számok. Micsoda változás 24 óra alatt... Mindesetre a "The Fossil of the Day" díjjal járó kétes dicsőség ezúttal Ausztráliát illette.
A másik hír az Egyesült Államokhoz kapcsolódik, ahol komoly előrehaladás mutatkozik az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos szövetségi törvényhozás terén. A szenátus tematikus albizottsága egy olyan törvénytervezetet hagyott jóvá, amely az USA kibocsátásainak 85%-át lefedő kibocsátáskereskedelmi rendszert vezetne be. Ez a fejlemény rámutat arra, hogy az Államokbeli emberek és döntéshozók többsége igenis tisztában van a rájuk nehezedő felelősséggel, és ezzel egyre nagyobbá válik az ellentét a Bush adminisztráció és a hátország között, így egyre inkább csökken az elnök politikai mozgástere...