+6 fok a Tátrában - nálunk viszont fagy

Csütörtökre igen nagy kontrasztot hozott a Kárpát-medencében megült hideg levegő a síkvidékek és a magas hegyek időjárásában. 11 órakor hazánkban például az ország tetején volt a legmelegebb, a szlovák csúcsokon pedig kifejezetten tavaszias enyheség uralkodott a napsütésben.

A hazánk felett szerdán kialakult ködfelhő teteje csütörtökre 900-1000 méter magasra jutott, felette felhőtlen az ég. Délelőtt éppen a Kékestetőn volt a határ, 11 órakor egyedül az országban itt volt fagypont felett a hőmérséklet. Ebből azonban nem következik, hogy az ország legmélyebb pontja egyben a leghidegebb pontja is lenne. Ugyanis a ködfelhők sajátossága, hogy a felszíntől a néhány száz méter magasan elhelyezkedő felhőzet aljáig százméterenként közel egy fokot hűl a levegő, a felhőzet közepéig pedig további kisebb hőmérséklet csökkenés tapasztalható. A ködfelhő legtetején azonban már ugrásszerűen melegszik a levegő.

Így a leghidegebb ma délelőtt 900 méter magasan volt, nagyjából -7 fok. Ez annyit jelent, hogy ha valaki a Kékestetőről 11 órakor csupán száz métert ereszkedik le, 8 fokos hőmérséklet csökkenést él át. A hőérzet-változás még nagyobb, hiszen a ködfelhőben a nedvesség növeli a hideg érzetet.

A Kárpát-medencét övező nagyobb hegyekben szikrázó napsütést tapasztalhattunk, a rendkívül alacsony páratartalom miatt a látótávolság a 100 kilométert is meghaladta. A légkör felsőbb részein bekövetkezett erőteljes melegedésnek köszönhetően a Magas-Tátrában délben 1800 méteren +6 fokot mértek.