Magyarország klíma-politikai álláspontja

A 2007. október 3-i klíma-konferencián tudósok, politikusok és civilek keresték a válaszokat korunk legégetőbb klímaváltozással kapcsolatos kérdéseire. A fenntartható fejlődésről, az alkalmazkodás szükségességéről és Magyarország klíma-politikai álláspontjáról kaphattunk tájékoztatást az előadásokon.

A közelmúlt szélsőséges időjárási eseményei mind arra hívják fel a figyelmet, hogy Földünk éghajlata változik. A kutatások szerint a Kárpát-medencében a globálisnál nagyobb klímaváltozások fognak bekövetkezni. Felerősödnek éghajlatunk mediterrán vonásai, valamint várhatóan csökkeni fog hazánk éves csapadékmennyisége is.

Az éghajlatváltozás tényét ma már senki sem vitatja. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez a változás minek a következménye. Három lehetséges válasz van. Akadnak, akik úgy vélik a most tapasztalható változások természetes folyamatok következményei. Mások véleménye szerint a változásokért csakis antropogén hatások a felelősek. Láng István akadémikus véleménye szerint a két folyamat együttesen okozója a klímaváltozásnak.

Kutatások szerint egyértelmű a kapcsolat a szén-dioxid-kibocsátás és a Föld átlag-hőmérsékletének emelkedése között. Ezért fontos klíma-politikai feladat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a megújuló energiaforrások használata és az erdőtelepítés. Szintén fontos lépés az alkalmazkodás, amely magában foglalja a klímaváltozással szembeni védekezéseket és a lehetséges megelőző lépéseket.

Fontos kérdés, hogy mi lesz 2012, a Kiotói Jegyzőkönyv lejárta után. A decemberben Balin tartandó klíma-konferencia legfontosabb feladata a Kiotói Jegyzőkönyv lejárta utáni lépések meghozatal lesz. A probléma megoldása határozott fellépést kíván. Az új egyezmény akkor mondható majd sikeresnek, ha a fejlett országok mellett a fejlődő országok is vállalják károsanyag kibocsátásuk csökkentését.

A fejlődő országokkal szemben támasztott elvárásaink azonban nem mindig rendelkeznek megfelelő alappal. Ma a légkörben található károsanyagok nagy része, a fejlett országok által az elmúlt évtizedekben kibocsátott üvegházhatású gázokból tevődik össze. Ezekben az országokban, az ipari technológiák mára már olyan fejlettségi szintre jutottak, hogy a szennyezőanyag-kibocsátás mérséklése könnyen megoldható feladat nagyobb kiadások nélkül is. A fejlett országok most léptek rá arra az útra, amit a fejlett országok korábban már végig jártak. Ezért nehéz azt mondani a harmadik világ országainak, hogy igenis csökkentsék károsanyag kibocsátásukat, hisz az elmúlt évtizedekben a mára gazdasági nagyhatalommá vált országok is hasonló mértékben szennyezték a levegőt. A megoldást valamiféle kompenzáció jelentené, amellyel mégis ösztönözni lehetne ezeket az országokat a környezettudatos gondolkodás elsajátítására és környezetbarát technológiák használatára.

Az elmúlt évtizedek felelőtlen energia-gazdálkodásának következményeit a jövő nemzedékei fogják megfizetni. A most elkezdődött felelős politizálás, és nemzetközi összefogás segíthet mérsékelni a klímaváltozás okozta károkat, és talán előrevetíti egy olyan világ képét, ahol az emberek saját érdekeiken kívül már környezetükre is odafigyelnek.

A klímaváltozás ellen nem csak globális szinten lehet és kell lépéseket tenni. Világszerte számos olyan város van, amely már odafigyel a környezettudatos gondolkodásmód elsajátítására és terjesztésére. A hazánkban megtalálható három klímabarát-település: Tatabánya, Pomáz és Hosszúhetény is ezek közé tartozik.

Hazánkban, a Szociológiai Intézetben 2005 végén alakult meg az éghajlat-változási kutatóműhely, amely a klímaváltozással kapcsolatos társadalmi rugalmasság vizsgálata mellett, olyan helyi kezdeményezéseket is támogat, amelyek segítik az alkalmazkodást a megváltozott körülményekhez. A kutatóműhely egyik alapítója Antal Z. László, aki Angliában folytatott kutatásai során számos követendő példát látott arra, hogy egy kisváros is mennyit tehet a klímaváltozás ellen.

Ahogy a fenti példából látszik, hazánkban is számos olyan várost és céget lehet találni, amelyek a szavakon túl már tettekkel is hozzájárultak a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Jó lenne, ha ezek a kezdeményezések minél szélesebb körben elterjedhetnének, és ezáltal mindenki hozzájárulhatna Földünk védelméhez.