Újra látható az ózonlyuk

Váratlan hír érkezett Putyinról

Vágólapra másolva!

Az Antarktisz felett minden évben megjelenő ózonlyuk idén is újra látható. Az augusztus végi mérési eredmények alapján nagysága a tavalyi évhez hasonlóan alakul.

ICI Rt.

Vágólapra másolva!

Antarktisz ózonlyuk alap

A kutatók vizsgálataik alapján először az 1970-es években vették észre, hogy a légkör ózonrétege vékonyodik. Ezért a folyamatért a klórvegyületek a felelősek. Ezek a halogéntartalmú anyagok elősegítik az ózon bomlását, ezáltal pedig hozzájárulnak az ózonpajzs ózontartalmának fogyásához.

Egy 1985-ben megjelent tanulmány kimutatta, hogy az Antarktiszon az ózon mennyisége minden évben augusztus közepétől október elejéig folyamatosan csökken, szinte alig mérhető lesz. Ezt a jelenséget nevezik ózonlyuknak. Az elnevezés megtévesztő lehet, mert ha kevés mennyiségben is, de az ózon azért mindenhol jelen van a légkörben. Az 1990-es évek közepén az Északi-sarknál is észlelték az ózonpajzs vékonyodását.

A Meteorológiai Világszolgálat (WMO) 2007-es első jelentése az Antarktisz felett található ózon mennyiségéről augusztus 28-án jelent meg. A jelentés elkészítéséhez számos mérési eredményt felhasználtak (műholdas méréseket, rádiószondás és meteorológiai állomások adatait), amelyek segítségével pontos képet kaphattak az antarktiszi ózonlyuk helyzetéről.

Az ózonlyuk felbukkanása az idei évben hamarabb megtörtént, mint egy évvel korábban. Az augusztus végéről származó mérési adatok alapján mérete megfelel az egy évvel korábban ebben az időszakban mértnek. Habár az ózonkárosító anyagok mennyisége a légkörben lassan csökken, egyelőre nincs arra utaló jel, hogy az ózonlyuk mérete csökkenne. A kutatók szerint még korai lenne kijelenteni, hogy az ózonlyuk mérete idén is eléri a 2006-ban tapasztalat rekordnagyságot, de kiterjedése várhatóan most is nagy lesz.

Az ózon mennyiségének csökkenése október elejéig tart, így még körülbelül öt hetet kell várnunk, hogy pontos képet kaphassunk az ózonlyuk 2007-es évi állapotáról.

Feltételezések szerint, ha az ózonkárosító anyagok csökkentését a már megkezdett mértékben folytatjuk, az ózonlyuk leghamarabb 2065-2070-re tűnhet el.