Gazdálkodjunk jobban szén-dioxid-kvótánkkal!

Vágólapra másolva!
A klímaváltozás szempontjából a Kárpát-medence a legveszélyeztetettebb európai területek közé tartozik. Ezért az országnak fontos lépeseket kell tennie, hogy a globális felmelegedés káros hatásait minimalizálja. A fő klímapolitikai feladatok közé tartozna az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a tudatos földhasználat, például szén-dioxidot elnyelő erdők telepítése.  Jobban kellene gazdálkodnunk  szén-dioxid-kvótánkkal - hívja fel a figyelmet az anomáliákra a Levegő Munkacsoport.
Vágólapra másolva!

Magyarországnak - akárcsak a világ összes többi országának - fontos lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy csökkentse azoknak a szennyezőanyagoknak a kibocsátását, amelyek a klímaváltozásért és a globális felmelegedésért felelősek. Ahhoz, hogy a napjainkban már elkezdődött éghajlat változási folyamatokat megfékezzük, regionális és globális összefogásra is szükség van. Az egyes országoknak nagy a felelősségük, hogy a saját szennyezőanyag-kibocsátásukat hogyan és milyen mértékben csökkentik. Sajnos - úgy tűnik - sok esetben a rövid távú gazdasági érdekek előbbre valók, mint a környezet védelme.

"Mivel szén-dioxid-kibocsátásunk még nem érte el a kiotói megállapodásban rögzített értéket, a döntéshozók a kvótákat (szén-dioxid-kibocsátási egységeket) nagyvonalúan osztják szét a kereskedésbe bevont iparágak között, ami költségvetési bevételkiesésnek és versenyt torzító rejtett támogatásnak minősíthető." Ma 7,5 tonna/fő a szennyezőanyag-kibocsátásunk, 2050-re 60-80 százalékkal, kb. 1,5 tonna/főre kellene ezt csökkenteni. Ez a csökkentés nyilvánvalóan csak máris megkezdett, költségigényes fejlesztésekkel, szerkezetátalakításokkal valósítható meg.

"További, az anomáliákat erősítő hatás, hogy hazánkban nagyon alacsony a földvédelmi járulék, ezért érdemes régi gyárakat egyszerűen otthagyni és pár kilométerrel arrébb, a természet lágy ölén újat építeni. Nem csoda, hogy az ország könnyen válik környezetszennyező és a klímára veszélyes beruházások célpontjává."

Magyarországon két befolyásos multinacionális vállalat is cementgyárat akar építeni. Mivel a gyártókapacitás jelenleg ki tudná elégíteni a hazai keresletet, az új kapacitásokat exportra tervezik. A tervezett cementgyárak zöldmezős, igen kevés embert foglalkoztató, óriási kőbányászati tevékenységgel járó, rengeteg energiát igényelő tevékenységek. Nem is beszélve arról, hogy az alapanyagok és késztermékek szállítása szintén komoly terhelést jelent a környezet számára - hívja fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport a járulékos veszélyekre.

A cementgyártás alapvetően nyersanyag- és energiaigényes folyamat, amely - az alapanyagok kibányászásakor - hatalmas tájsebekkel, élőhelyrombolásokkal, a domborzat előnytelen átalakításával jár együtt. A cement gyártásakor, egyéb szennyezők mellett, nagy mennyiségű szén-dioxid kerül a levegőbe, 1 tonna cement előállításakor közel 1 tonna szén-dioxid keletkezik. A tervezett gyárak károsanyag-kibocsátása a jelenlegi mennyiség 2-2,5 százalékát tenné ki. Azzal, hogy ennek később milyen hatásai lesznek, egyelőre nem számoltunk.

A környezeti károk jelentős részét azonban nem az okozó, hanem a társadalom fizeti meg.
A Levegő Munkacsoport véleménye szerint a politikusoknak éppen ezért nagyobb körültekintéssel kellene beavatkozniuk a piaci folyamatokba ahhoz, hogy az országnak minél kevesebb költségébe és szenvedésébe kerüljön a klímaváltozás a következő évtizedekben. Sok száz milliárd forintot lehetne megtakarítani évente, ha a környezeti szempontból káros tevékenységek támogatását megszüntetnék, és eközben az éghajlatváltozást is fékezhetnénk.

Bővebben a témával kapcsolatban itt olvashat.

Kérjük, írja meg klímaváltozással kapcsolatos véleményét a [email protected] címre, amelyet továbbítunk az éghajlat-változási stratégiát kidolgozó kutatócsoport számára. Klímaváltozással kapcsolatos korábbi cikkeinket itt olvashatja.