Nincs vége a hőhullámnak - a kánikula visszatér

2007.07.25. 17:28

A keddi hidegfront véget vetett ugyan a másfél hetes afrikai időnek, de a meleg még nem adja meg magát. A mérések kezdete óta nem volt még ilyen markáns hőhullámban részünk, amely komoly károkat okozott emberéletekben és anyagiakban egyaránt. Mind időtartamában, mind pedig csúcshőmérsékletekben rendkívülinek mondható az időszak. A kánikula péntektől ismét erősödik.

A hőhullám időjárási okai

A hőhullám kialakulásáért egyértelműen a nagytérségű időjárási folyamatok igen kedvező alakulása felelős. A hőhullám előtti hetekben hidegfrontok sorozata haladt át a térségen, amelyek száraz levegőt szállítottak. Közben a kontinens nyugati részén egy stabil ciklonális rendszer alakult ki, amely tartósította az őszi időjárást a Brit-szigeteken és Európa nyugati partjai mentén, miközben a rendszer keleti oldalán tartós és rendezett délies áramlás alakult ki. Ez az áramlás a magasabb rétegekben a Szahara északi, júliusra megfelelően felforrósodott vidéke felől szállította a meleg légtömegeket. A július közepi erős napsütés hatására a felszín közeli száraz levegő - kis hőkapcitásánál fogva - napközben gyorsan melegedett. A felszín fokozatos kiszáradásával a levegő tovább száradt, a nap energiája egyre nagyobb mértékben a száraz levegő melegítésére fordítódott.

Sorozatos hőségrekordok

Napi rekordok Budapesten (oC):

régi új
kedd 38,4 38,6
szerda 35,2 40
csütörtök 35,3 38,6
péntek 35,2 40,7
szombat 35,5 39
vasárnap 35,4 37,7


Július 17-étől, keddtől kezdődően egészen vasárnapig naponta sorra dőltek meg az adott napra vonatkozó budapesti rekordok pénteken pedig abszolút fővárosi rekord is született. A példátlan sorozat adatait táblázatunk tartalmazza.

Az országosrekord-dőlésekben volt egy nap kihagyás, négyszer született új napi országos rekord. Az új országos napi rekordok: szerda 40,6 oC, csütörtök 40,6 oC, péntek 41,9 oC, vasárnap 40,7 oC, végül kedden 39 oC. Megdöbbentő, hogy szinte minden nap 40 fok feletti értékek születtek, ilyen folyamatosan.

Természetesen a legnagyobb szenzáció az országos abszolút rekord megdőlése: Kiskunhalason pénteken 41,9 oC volt a maximum hőmérséklet. Bár a hazai mérések több mint százéves kezdete óta volt néhány nagyobb hőhullám, az összesen 8 napos időtartam és az egész országra kiterjedő forróság páratlannak mondható. A pénteki tetőponton az ország jelentős területén átlépte a hőmérséklet a 40 fokot, a korábbi nagy hőhullámok esetén szó sem volt erről, mindössze pontszerűen alakult ki a korábbi csúcshőmérséklet.

A hivatalos meteorológiai mérések mintegy 130 évet ölelnek fel, ezért annak megállapítása, hogy például évezredes visszatekintésben mennyire különleges ez a hőhullám, meglehetősen nehéz. Bizonyos, történetileg hiteles írásos emlékekből - például a Fertő-tó többszöri, legutóbb 1865-71 közötti kiszáradása - arra lehet következtetni, hogy rendszeresen előfordulhattak tartós száraz és meleg időszakok, de objektív adatok hiányában nehéz az összevetés az ideivel.

Súlyos következmények

A tartós extrém hőség a társadalom és a gazdaság szinte minden területén éreztette hatását.

Különösen sokat szenvedett a mezőgazdaság a közvetlen hőkárok és az aszály erősödése miatt. A dinnyék szinte megfőttek a földeken, egyes zöldségnövények felsültek, helyenként szinte megsemmisítve a termést. Az aszály még nem tisztázott mértékű, de mindenképpen 10 milliárdos nagyságrendű károkat okozott és okoz a kukoricában, cukorrépában, számos más kultúrában, a termés komoly mértékű, 20-40%-os csökkenésével lehet számolni.

Komoly kár érte a gazdaság egyéb szektorait is, volt, ahol napokig szüneteltetni kellett a termelést, de szinte mindenhol sok munkaidő esett ki, és jelentősen csökkent a munka hatékonysága, megnőtt a rosszullétek és balesetek száma.

Nagy többletkiadás jelentkezett a különböző üzemeltetési költségekben. A közlekedési fennakadások, a rendkívüli intézkedések - mint például az utak locsolása vagy a vízosztás -, a katasztrófavédelem és a mentés többletköltségei milliárdos tételekre rúgnak. A hőség és szárazság miatt elharapózó tüzeket a keddi esők sem tudták megfékezni, a tovább folytatódó szárazság csak fokozza a veszélyt.

Pénztárcánkat is alaposan megterhelte a forróság. A klímák üzemeltetése, a locsolás és a rendkívüli kiadások költségeivel szemben szinte semmi hozadéka sincs az időjárásnak. Valójában a nyaralóknak sem kedvezett a példátlan hőség.

Rendkívül megterhelő volt a hőség mindannyiunk szervezete számára, de a legtöbb veszély a krónikus betegségben szenvedőket fenyegette. A Tisztiorvosi Szolgálat hivatalos becslése szerint 500-ra tehető a hőség rovására írható plusz halálesetek száma. Ebben sokat jelentettek az idejében meghirdetett hőségriadó és a folyamatos figyelmeztetések, praktikus tanácsok, melyek lehetővé tették az idejében történő felkészülést. E nélkül ez a szám sokkal magasabb is lehetett volna.

Visszatér a kánikula 

Csütörtökön beindul a melegedés, a hőhullám ismét átlag feletti hőmérsékletekkel jelentkezik, már újra átléphetjük a 30 fokot. A hét utolsó napjaiban pedig az ország nagy részén igazi kánikulában lesz részünk. Csak kevés helyen van esély záporok, zivatarok kialakulására, hazánk legnagyobb részén folytatódik a szárazság. A keddi csapadék csak kis térséget érintett, az ország nagy részén erősödik az aszály, és fennmarad a tűzveszély. Egészségünkre ismét megterhelő lesz a folytatódó kánikula, ami szerencsére elmarad majd az eddigi extrém értékektől.

KAPCSOLÓDÓ CIKK