Sokan már klímaválságról beszélnek

Ilyen időjárás még nem volt Magyarországon. Minden korábbinál erőteljesebb és tartósabb a térségünket elborító meleghullám. A szakemberek egyre jobban aggódnak a fenyegető következmények miatt, sokan pedig máris klímaválságról beszélnek.

Egyre növekvő aggodalom övezi a hazánkban, sőt Európa nagy részén kialakult példátlan időjárási helyzetet. Nyilvánvaló, hogy ezekben a napokban nem tudjuk megválaszolni, pláne megoldani a fenyegető klímaváltozás nagy kérdéseit, de érthetően felerősödtek azok a hangok, melyek bekövetkezettnek látják a globális felmelegedést és egyenesen klímaválságról beszélnek.

A kérdésben azonban szükséges a higgadtság és az óvatosság. Egyrészt a klíma nem heti vagy havi alapon dől el, ehhez minimum évtizedek kellenek, másrészt kerülni kell a felesleges pánikkeltést ebben a jól láthatóan felfokozott hangulatban. Ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni az immár ötödik hónapja fennálló, valóban soha nem tapasztalt időjárási anomália mellett sem, és folytatni kell a klímaváltozás további vizsgálatát, illetve az ezzel kapcsolatos felkészülést.

Mitől példátlan a mostani időjárási helyzet?

A mostani enyhe időszak a hazai időjárási mérések beindulása óta eltelt több mint száz év adatai alapján tényleg rendkívülinek mondható. Bár az elmúlt harminc évben és a múlt század húszas éveiben is előfordultak erőteljesebb januári meleg periódusok, de a mostaninál hidegebb időszak előzte meg azokat, és nem volt több hetes folytonossága az enyheségnek. Idén januárban eddig csak helyi rekordok dőltek meg, de az átlagnál jóval enyhébb évkezdet - a következő napok előrejelzését is figyelembe véve - a valaha mért leghosszabbak közé tartozik.

Egyértelműen páratlan azonban az elmúlt közel négy és fél hónap időjárása. Csak néhány napos hideg periódusok voltak ebben a hosszú időszakban, miközben Európa-szerte melegrekordok dőltek. Németország minden idők legmelegebb őszét hagyta maga mögött. A legendás észak- és kelet-európai nagy telek helyett Skandinávia déli területein, a Baltikumban de még az orosz fővárosban is ritka látvány mostanában a hótakaró. Moszkvában 3 hetes fagymentességgel indított az meteorológiai tél, és még mostanában is gyakran előfordulnak "tavaszi" éjszakák.

Rendkívüli a nagyléptékű időjárási helyzet. Az Atlanti-óceán európai partjainál ugyanis tartósan nagy kiterjedésű, markáns ciklonok mélyültek ki, a kontinens keleti szélén pedig stabil anticiklonok épültek fel. Ennek hatására délies áramlás alakul ki a kontinens középső területei felett. Szeptembertől csupán néhány napra tudott sarkvidéki levegő érkezni Közép-Európa fölé, de azokat gyors visszarendeződés követte, ismét hatalmas ciklon épült fel az atlanti térségben.

Egyes meteorológusok szerint az atlanti ciklonok aktivitása a jelenleg erősödő El Nino-tevékenységgel hozható összefüggésbe. Ugyanezzel magyarázták, sőt, meglepő módon novemberben sikeresen előrejelezték az USA keleti partvidékének szintén enyhe télkezdetét. Egyes meteorológusok szerint 2007 lesz a Föld legmelegebb éve. Ugyanakkor óvatosságra kell hogy intsen bennünket az a tény, hogy a hideg nem tűnt el Földünkről, "csak" eltolódott a sarki hidegsapka, a mérsékelt övben bőven vannak "kompenzációs területek" is. Így például Közép-Ázsiában, a Távol-Keleten, vagy például az Egyesült Államok északnyugati vidékén az eddig az átlagosnál hidegebb a tél. Vietnamot szokatlan hideghullámok érték el, míg India északi vidékén az előző napokban sokfelé fordultak elő hajnali fagyok. Amerika északnyugati területein pedig "belefulladnak" a több méteres hóba, még a sokat látott Olimpiai Stadion is beomlott a hó súlya alatt Vancouverben.

Mi várható a folytatásban?

Sajnos marad a rendkívüli idő, pedig az év leghidegebb napjainak kellene következnie. A héten végig tart a tavaszi idő, minden nap számíthatunk 10 fok feletti, sőt időnként a 15 fokot is elérő, akár rekorddöntő nappali hőmérsékletre az országban. A jövő héten megnyugszik a légkör, gyengébb lesz az áramlás, ennek megfelelően egyre több esélye van a reggeli ködök kialakulásának, sőt tartós megmaradásának. A hőmérséklet ugyan néhány fokkal visszaesik, de még így is az átlag felett marad. Téli fordulatra a jelenlegi modellszámítások alapján másfél-két hétig nem számíthatunk. Részletes előrejelzésünk itt olvasható.

A példátlan meleg periódus várható következményei

Vannak kétségtelen pozitív hatásai is a meleg időnek. Drasztikusan csökken az energiaszámla, ami jótékonyan hathat a magasabb energiaárakra történő zökkenőmentesebb átállásra. Az európai meleg idő sokat enyhít a kőolajszállítások körüli mizéria következményein, aminek akár stratégiai jelentősége is lehet a későbbiekben. Erőteljesen csökkennek az üzemanyagárak, magasak a gázolajkészletek. Jelentősen javultak a baleseti statisztikák, a kedvező útviszonyoknak köszönhetően. Zavartalanul folyhat a termelés a kültéri munkahelyeken, például az építőiparban.

Nagyon fenyegetőek ugyanakkor az élővilágot érintő következmények. A növény és állatvilág alaposan felbolydult, kiesett szokásos ritmusából, ami korábban teljesen ismeretlen veszélyeket is vonhat maga után. A gyümölcsösökben, szőlőkben a növények kikerülnek mélynyugalmi állapotukból, ami egy fagyhullám esetén (még hátra van az egész február!) szinte megsemmisítheti az idei termést és a növények tartós, több évre kiható károsodását is okozhatja. A vetések túlfejlődve nagy bajba kerülhetnek egy erős fagyhullám vagy egy vastagabb hótakaró alatt. A kórokozók nagyszámú túlélése pedig önmagában is veszélyt jelent a legyengült kultúrnövényekre, de az egész természetre is.

Tartanak a szakemberek aszályos következményektől is. A hótakaró nélküli, szeles, enyhe időben hamar kiszáradhat a talaj felső rétege, ami pedig veszélyes a sekély gyökérzetű őszi vetésekre. Tavasszal pedig komolyabb aszály is kialakulhat.

Az állatvilágot is rosszul érintheti a meleghullám. A téli búvóhelyükről előcsalogatott állatok könnyen elpusztulhatnak egy hirtelen fagyhullám következtében. Olyan betegségek üthetik fel a fejüket körükben, melyek korábban ismeretlenek voltak. Egyszerűen elmaradhat a természet szokásos megújulása, nem tudjuk mit okozhat egy esetlegesen teljes egészében kieső tél.

Immunrendszerünk legyengülőben van ebben az időszakban, ugyanakkor a melegebb idő nagyon kedvező a kórokozók elszaporodásához, a szakemberek szerint erősen nő egy nagy influenzajárvány veszélye. Várható, hogy a pollenek sokkal hamarabb megjelennek a levegőben, felborítva és alaposan elnyújtva az allergiások megszokott nehéz időszakait.

A téli turizmus katasztrofális évről beszél. A téli sportok első hónapja gyakorlatilag kimaradt, majd a környező hegyvidékeken egy átmeneti havasabb időszak után ismét erőteljes az olvadás és nagy a lavinaveszély. Tömegesen zárhatnak be a sípályák, 1500 méter alatt sokfelé eltűnik a hó, még hóágyúzni sem lehet, de helyenként, a déli területeken 2000 méterig sem lesznek jók a hóviszonyok.

Természetesen - amennyiben valóban a klímaváltozási folyamat egy újabb lépcsőjéhez érkeztünk - hosszabb távú következményekkel is számolnunk kell. Megváltozhat például a gazdálkodás módja vagy átalakulhat mindennapi életünk. Felgyorsulhat a gleccserek olvadása és a tengerszint emelkedése is. Ezek azonban később eldönthető kérdések. Mindenesetre külön is aggasztóak a Kínáról érkező hírek.

Kérjük, írják meg véleményüket a [email protected] címre. Eddig is rendkívül nagyszámú, igen értékes hozzászolásokat kaptunk olvasóinktól a világ minden részéből. Ezeket továbbítjuk a VAHAVA Tudományos Tanács számára, és felhasználjuk a készülő Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) kidolgozásában.