Soha nem látott éghajlat jön hazánkban

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia munkafolyamatában került sor az Éghajlatkutatók Fórumára. Az előadók a fenyegető éghajlatváltozás döbbenetes tényeire hívták fel a figyelmet.

A VAHAVA több éves kutatási projektje döntő szakaszába érkezett. Ezekben a hónapokban folyik a hosszú távra meghatározó Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) megalapozása. A Magyar Tudományos Akadémia vezetésével zajló nemzeti vitasorozat keretében egyes tudományos műhelyek szakemberei kötetlen keretek között vitatják meg a NÉS kérdéseit. Ebben a sorozatban került sor kedden az Éghajlatkutatók Fórumára az Országos Meteorológiai Szolgálat rendezésében.

A szakemberek az egyes klímamodellek nagymértékben egyező előrejelzéseire hívták fel a figyelmet, ami ezek megbízhatóságának növekedését bizonyítja. A modellek mintegy 2 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést prognosztizálnak hazánk területére a század közepére.

A házigazda közintézmény nevében Dunkel Zoltán elnök a Fórum aktualitását, valamint az ősz rekord melege és a klímaváltozás összefüggéseit ecsetelte. Mika János éghajlatkutató, osztályvezető a sokféle modell és empirikus eljárás szerint egybehangzó melegedést és a nyári időszakban szárazabbá válást prognosztizálta hazánk területén. Horányi András meteorológus, osztályvezető bemutatta a hazai finom felbontású klímamodellezés eddigi eredményeit, utalva arra, hogy ilyen vizsgálatokra korábban csak a nagy országok szakemberei voltak képesek.

Harnos Zsolt akadémikus (Corvinus Egyetem) ismertette azokat a számításokat, melyek szerint 1 fokos hőmérsékletemelkedés 200-250 km-es éghajlati eltolódást okoz hazánk térségében. Ez azt jelenti, hogy 2 fokos emelkedés esetén Magyarország esetében 4-500 km-es eltolódással kell számolni, ezért jelenlegi éghajlatunk gyökeres megváltozásával kell számolni: legészakibb mai területeink éghajlata is jóval melegebbé válna, mint jelenleg a legdélebbi területeké. Ez mindenképpen korábban ismeretlen következményekkel szembesítene bennünket. Ezt erősítette meg Páldi Anna igazgatóhelyettes főorvos (FJ OKK-OKI) előadása is, ami szerint ismeretlen betegségek és azokat terjesztő vektorok elterjedésével kell számolnunk.

Bartholy Judit tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE) a minden szintre kiterjedő klímatudatos oktatás megteremtésének szükségességéről beszélt. Kiterjedt vita bontakozott ki a megelőzés vagy az alkalmazkodás szükségességéről, ezek viszonyáról. Pintér Ferenc, az ICI Interaktív Meteorológia vezetője hozzászólásában a társadalom klímaváltozással kapcsolatos cselekvési aktivitásának fontosságát, erősítésének szükségességét hangsúlyozta.

Az előadások és a vita után Nemes Csaba főosztályvezető (KvVM) ismételten kiemelte, hogy a nemzeti és helyi szinteken egyre aktuálisabb alkalmazkodási feladatok mellett, hazánknak is ki kell vennie részét a klímaváltozás mielőbbi megfékezésében. Ennek sikere a gyakorlatban annak felismerésén múlik, hogy termékeink környezeti tisztasága egyben a műszaki haladás és a nemzetközi versenyképesség előfeltétele is.

Mindezek különösen kiemelik a Láng István akadémikus, a VAHAVA projekt vezetője által ismertetett "Mi legyen a VAHAVA után?" program stratégiai fontosságát.

A közeljövőben részletes összefoglalás készül a fórum anyagából, melyet közzéteszünk rovatunkban.

* * *

Kérjük, Ön is írja meg véleményét, hozzászólását a klímaváltozásról a [email protected] címre, melyet a VAHAVA Tudományos Tanács részére továbbítunk.

A napi időjárásról itt tájékozódhat.