Eredményesebben megelőzhetők a katasztrófák

Az augusztus 20-i budapesti katasztrófa a meteorológiai információk helyes alkalmazásával talán megelőzhető, de mindenesetre lényegesen enyhíthető lett volna.  Mindez rávilágít egy fontos általános kérdésre: képes-e a rendezvényszervezés megfelelően hasznosítani az időjárási információkat? Teljes bizonyossággal és pontossággal a jövőben sem lehet majd előrejelezni az extrém időjárási helyzeteket, de a bekövetkezés valószínűségét folyamatosan növekvő megbízhatóság mellett már többnyire jól lehet látni. Megfelelő kommunikációs mechanizmusok és felhasználási módszerek kiépítésére van tehát szükség a hatékony megelőzés elősegítésére.

A tűzijáték közben kitört budapesti vihar kapcsán minden illetékes a felelősöket kereste, és elsősorban arra a kérdésre kutatták a választ, hogy vajon megelőzhető lett volna a katasztrófa. Az időjárás-előrejelzéssel foglalkozó szakemberek egyértelműen jelezték, vihar várható az este folyamán, ezek alapján nagy kérdés, miért nem figyeltek rájuk.

Másrészt az is részben indokolhatta az előrejelzések figyelmen kívül hagyását, hogy - el kell ismerni - a prognózisok beválása időnként nem indokolja azok "szó szerinti" figyelembe vételét. Előfordult ezen a nyáron is, hogy egy-egy balul sikerült, elhíresült előrejelzéssel bizony alaposan "aláásták" a meteorológusok a maguk és így az előrejelzéseik tekintélyét.

Helyesen járna el az, aki ezek után nem veszi számításba a prognózisokat? Egyértelműen kijelenthető, hogy nem!

Az időjárás-előrejelzés valószínűségi tudomány és operatív szolgáltatás. Tehát soha nem fog tudni 100%-os megbízhatóságú prognózisokat adni még rövid távra sem, ezt ne is várjuk el tőle. Ugyanakkor egy adott eseményhez közeledve napról-napra, majd óráról-órára pontosabbá, részletesebbé és megbízhatóbbá válnak a prognózisok.

Vagyis az információ hasznosítóinak kell ehhez a helyzethez alkalmazkodniuk, folyamatosan beépíteni lépésről-lépésre meghozott döntéseikbe a frissülő időjárási (és egyéb) információkat. Másrészt tudni kell a helyzetet mérlegelni, az egyes várható eseményeknek ugyanis csak valószínűségeik vannak, biztosat senki nem tud mondani. A döntést csak a rendezvényszervezés hozhatja meg a kapott információk alapján. Ez azonban egy folyamat kell hogy legyen - legyen arra módszer, hogy a különböző valószínűségű, különböző súlyú kockázati tényezők mellett mi vállalható és mi nem!

Nem mondhatjuk azt meg napokkal előre, hogy pontosan a tűzijáték alatt fog kitörni a vihar és főleg hogy mennyire lesz veszélyes, de már jó előre figyelmeztethetjük az embereket és az illetékeseket, hogy számoljanak a heves csapadék és az intenzív szél lehetőségével, dolgozzák ki a programok esőváltozatait, illetve a kilátogatók hozzanak magukkal esőkabátot, lehetőség szerint kisgyermekekkel ne induljanak el és hasonlók. Amennyiben a lehetőségekről, esélyekről tájékozódtunk, nem érnek minket váratlanul az időjárás fordulatai, kicsi lesz a pánik esélye.

Egy-egy adott időponthoz közeledve egyre több meteorológiai információnak vagyunk a birtokában. Amíg egy hétvégi kirándulásnál már több nappal előre el kell tudnunk dönteni, hogy érdemes-e útnak indulni, egy tűzijátékhoz hasonló rendezvény elhalasztása akár a kezdés előtt egy órával is szükséges lehet. Míg az előbbihez az időjárási modellek előrejelzéseiből tudunk megfelelő biztonsággal következtetni, az utóbbi esetben az intenzív meteorológiai eszközök, pl. egy műholdkép, a csapadék radarképe, automata mérések vagy egyszerűen a környező térségben kitört viharok kronológiai nyomon követése is hozzásegíthet.

Jelenleg a legtöbb esetben a rendezvények szervezésénél nem veszik számításba az időjárási információkat, vagy nem megfelelően használják. Ugyanakkor előrejelzési oldalon is megvan a probléma: a napi, sematikus előrejelzésekben a közönség igényét kielégítendő a valószínűségi jelzőket minél jobban kerülik.

Mindezeket összevetve az a legszerencsésebb, ha a rendezvényszervezők közvetlenül a szakembereket kérdezik meg, és nem a más céllal készült produktumokból halásszák ki a lehetséges időjárási jövőt, majd naponta, egészen a rendezvény időpontjáig kérnek frissítést a meteorológustól. Bár ez elsőre meglehetősen nehézkesnek tűnik, ugyanakkor a valóságban az időjárási helyzetek egy jelentős részében jóval kisebb a bizonytalanság, tehát nem kell ilyen sűrűn nyomon követni a pontosításokat. Továbbá meg kell tanulni használni a professzionális valószínűségi prognózisokat, ezekhez ki kell dolgozni a megfelelő módszereket, esetleg jogi szabályozásokat.

Végezetül fontos megjegyezni, a természet a jövőben is produkál váratlan, előrejelezhetetlen dolgokat, pro és kontra. Azt a felelősséget pedig nehéz lesz felvállalni meteorológusoknak és szervezőknek egyaránt, hogy a légkör viselkedésének ismeretében elhalasszunk egy rendezvényt, miközben az jelzett ítéletidő akár el is maradhat.

Mindenesetre sokat segít a helyzeten, ha nem csak egy szolgálat készít előrejelzéseket, miután nem kizárólag egzakt adatokkal és módszerekkel dolgoznak a meteorológusok. Ami elkerüli az egyik szolgálat figyelmét, a másikét nem, változik továbbá az interpretáció módja is. A következtetések bizony gyakran nem egyértelműek. Fontos döntés előtt egyéb szakterületen is beszerzünk szakvéleményeket, gondoljunk pl. orvosra, építészre. A megfelelő rendszereket meteorológiai és szervezői oldalon egyaránt be kell vezetni.

A fővárosi katasztrófa megdöbbentő képeit, videóit itt tekinthetők meg. Részletezzük az események időjárási hátterét is. Napi előrejelzésünk itt olvasható.