Nagyszabású klímakísérlet kezdődött

2006.01.20. 9:30

Háromhetes nagyszabású kutatási program indult Ausztráliában a klímaváltozás egyik legnagyobb rejtélyének és kulcskérdésének, a felhők fejlődési folyamatainak jobb megismerésére. A kutatók azt remélik, hogy a jövőben sokkal pontosabban tudják modellezni a hőszállítási folyamatokat, ami lehetővé tenné - többek között - a globális felmelegedési értékek pontosabb becslését.

A jelenlegi klímamodellek csak igen nagy szórással képesek becsléseket adni a globális felmelegedés jövőbeli alakulására. A nemzetközi klímatestület, az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) legutóbbi jelentésében, az évszázad végéig bekövetkező hőmérséklet-emelkedés mértékét 1,4 és 5,8 fok közé tette. Ez valóban nagy bizonytalanság, és egészen más következményeket vonna maga után az alsó vagy a felső érték bekövetkezése. Mindez nagyban akadályozza a nemzetközi konszenzus létrejöttét és a közös cselekvési elvek kialakítását.

A számítások bizonytalanságának legfőbb oka, hogy nem ismerjük kellő pontossággal, mi játszódik le valójában a felhőkben, hogyan történik az ún. 3 dimenziós hőszállítás (hőtranszport) az atmoszféra különböző rétegeiben és azok között.

A trópusi konvektív (zivatar) felhők, mint valami gigantikus kémények, hatalmas mennyiségű hőt és nedvességet szállítanak a földfelszínről a légkör magasabb rétegeibe, ami azután részt vesz a Föld nagy légkörzésében. De igen fontos a nagy területekre kiterjedő pehelyfelhők (cirrusok) szerepe is a hőegyensúly alakításában, mert ezek egyrészt a beérkező napsugárzás jó részét visszaverik, másrészt viszont elnyelik a meleg földfelszín világűr felé távozó, infravörös kisugárzását. Az, hogy az így bekövetkező hűtő és melegítő folyamatok milyen arányban állnak egymással, nagyban függ - többek között - a felhőt alkotó jégtűk méretétől, sűrűségétől és a felhők magasságától.

A jelenlegi számítógépes modellek, megfelelő ismeretek híján még nem tükrözik kellő pontossággal ezeket az alapvető fontosságú folyamatokat. Ezek minden eddiginél részletesebb megismerésére egy nagyszabású kísérletre kerül sor az ausztráliai Darwin város térségében 10 ország, 30 intézetének, 200 tudósa és nagyszámú önkéntes részvételével. A 23 napos intenzív adatgyűjtés tegnap, csütörtökön indult. Szinte minden korszerű meteorológiai megfigyelőeszközt bevetnek: hajón és szárazföldön telepített radarok, ballonok, rádiószondák, műszeres repülőgépek gyűjtenek össze minden elérhető adatot a nap 24 órájában. A vállalkozás nagyságrendjére jellemző, hogy ez lesz az egyik legnagyobb klímakutatási kísérlet, amit valaha végrehajtottak.

Az adatok feldolgozása és az ezekre alapozott, új modellek fejlesztése természetesen hosszú időt igényel majd. A kutatók azt remélik, hogy a jobb modellek pontosabb választ adhatnak olyan kérdésekre, mint a felmelegedés várható mértéke, annak regionális hatásai, vagy az időjárási szélsőségek, katasztrófák gyakorisága.

ICI Interaktív Meteorológia

KAPCSOLÓDÓ CIKK