Szupercella okozta a példátlan vihart

Dokumentum értékű új képeket kaptunk a hét végén Balogh Zoltán Zsolt olvasónktól. A képek leleplezik az augusztus 20-i példátlan vihar szupercelláját, mely a Lágymányoson mért több mint 120 km/órás széllökésért felelős. A szupercellában létrejött felhőszakadás, jégeső is szerepet játszott a gyilkos erejű lökéshullám elindításában.

Balogh Zoltán Zsolt olvasónk azóta elhíresült fotója továbbra is talán a legjobb forrást jelenti a 20-i vihar meteorológiai hátterének megismerésében. Kedves olvasónk most további információkat juttatott el szerkesztőségünkhöz, mely nagyban hozzájárul az objektumok beazonosításához.

Az akkori radarképek tanúsága szerint a főváros felé közeledő viharzóna egy instabilitási vonal mentén rendeződött zivatarlánc formájában érkezett. A zivatarláncon belül több nagyobb vihargóc is kialakult, melyek változását elsősorban a cellák egymásra gyakorolt hatása és a domborzat kormányozta.

A kép nagyított változata

A Balogh Zoltán által elküldött kép megerősíti azt a radarképeken is jól látható tényt, hogy Buda felett több - legalább három - úgynevezett zivatarcella is kialakult. Ez a vízszintesen 5-10 km nagyságrendű objektum örvénylő mozgást végez. Benne erős feláramlás jön létre, és bizonyos stádiumában az átlagos zivatarfelhőkhöz képest viszonylag nagy területen (15-30 négyzetkilométer) alakul ki intenzív csapadék. Az esőcseppek esés közbeni párolgása miatt a felhő alapja egyre lejjebb érkezik. A képen is jól megfigyelhető, hogy a felhőalap csupán néhány száz méter magasan lehet.

A tornádók is az ilyen szupercellákhoz kötött jelenségek, de egyelőre nem szól semmilyen érv amellett, hogy esetünkben kialakultak volna. Hasonló szupercella okozott viszont a nyáron tornádót Miskolcon.

A kép a XI. kerületben, a Rátz László utca 80 szám alatt készült. Olvasónk pontos tájolást adott a képkészítés helyszínéről. A képen pedig megjelölte az égtájakat.

A kép nagyított változata

Ebből beazonosítható, hogy a Lágymányoshoz közel eső szupercelláról van szó.

A kép nagyított változata

A nagyon éles kontúrok a felhőzet nagy függőleges kiterjedéséről, és egyfajta frontális szerkezetről is beszámolnak. A szupercellában az intenzív eső és jégeső gyorsan lehűti a felszíni hőmérsékletet, a hideg levegő pedig az előtte lévő meleg területek felé tör, egy úgynevezett álhidegfront jön létre. A képen a kontúrokból az is jól kirajzolódik, hogy a szupercella álhidegfrontja (mely a tényleges hidegfront előtt járt néhány kilométerrel) éppen a hegység felől érkezik. Az álhidegfront előretörése közben a hegységet átlépve bukószél-effektus is fellépett, igazából ez vezethetett ahhoz, hogy a "normálisan" 80-90 km/órás széllökések helyett orkán erejű vihar tört ki, melyet a Lágymányoson elhelyezett meteorológiai állomás szélmérője jelzett. Hasonló jelenség volt az ettől északra elhelyezkedő szupercellában is.