Új klímaváltozási egyezmény az USA vezetésével

2005.07.29. 8:59

Új egyezmény született az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről. Az Egyesült Államok kezdeményezésével létrejött megállapodást további öt vezető ország írta alá: Ausztrália, India, Dél-Korea, Japán és Kína. A Kiotói Jegyzőkönyv aláírása után ez egy újabb jelentős lépés.

Az új egyezményt aláíró országok közül az USA és Kína együttesen közel a felét teszi ki a világ üvegházgáz-kibocsátásának. Az egyezményben az aláíró országok ígéretet tettek a globális felmelegedés elleni harcra azoknak az új technológiáknak a segítségével, melyekre a nemzeteknek a leginkább szükségük van.

Az egyezmény nem tartalmaz kötelezően betartandó intézkedéseket, sőt végrehajtó mechanizmusokkal sem rendelkezik. A tagországok az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését saját egyedi gazdasági és technikai környezetüknek megfelelően hajtják végre. Japán szerint az egyezmény nem alternatívája, hanem kiegészítője a Kiotói Jegyzőkönyvnek.

Érdekessége az egyezménynek, hogy a tagországok közül egyedül Japán volt az, mely az 1997-es kiotói egyezményt aláírta. A nyolc évvel ezelőtti egyezmény célja a legfőbb ipari országok kibocsátásának konkrét forgatókönyv szerinti mérséklése. Az USA és többek között Ausztrália aláírása nélkül azonban az egyezmény jelentősen vesztett hatásából, a közelmúltban történt ratifikálása ellenére. Mindkét fejlett ország az egyezményt erősen kifogásolta többek között azért, mert abban nem vettek részt olyan erősen fejlődő országok mint például Kína vagy India.

A két ország véleménye szerint a globális felmelegedés elleni harc közben nem megengedhető, hogy a fejlődés és a gazdasági növekedés jelentősen visszaessen, hiszen ez akár nagyobb károkat is okozna. Éppen ezért az USA és Ausztrália Kiotó után olyan alternatíváról gondolkodott, ahol a gazdasági, társadalmi és környezeti érdekek találkoznak.

Az ausztrál külügyminiszter, Alexander Downer szerint az energiaválságot, a klímaváltozást és a légszennyezettséget gyakorlati formában, gazdaságilag is érthető módon kell megközelíteni. A külügyminiszter bejelentette: a 'hatok' első csúcstalálkozójára még ez évben sort kívánnak keríteni az ausztrál Adelaide városában. A mostani megállapodás egyébként Laoszban, egy ázsiai csúcstalálkozón született.

Ian Campbell ausztrál környezetvédelmi miniszter egy szerdai, a Nyugat-Ausztrália fővárosaként számon tartott Perthben létrejött konferencián tudósítóknak arról számolt be, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv nem érte el a célját. Az üvegházgázok kibocsátása ugyanis nem csökken a kutatók által szükségesnek tartott színre. Véleménye szerint új, működőképes utakat kell keresni.

Ugyan az új egyezmény részleteit ez idáig nem hozták nyilvánosságra, mindenesetre biztosra vehető, hogy annak középpontjában a technológia átadás szerepel, olyan célkitűzések, mint például a szén elégetésének tisztább módszerei. Az OECD jelentése szerint a négy legnagyobb szénkitermelő, Kína, USA, India és Ausztrália valószínűleg megegyezik a szén kitermelésének és felhasználásának csökkentéséről is.

A G8-ak e hónapban megtartott találkozóján világossá vált, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat felhasználó erőművek korszerűsítése elsődleges feladat. A Bush adminisztráció egyik kezdeményezésére (FutureGen) kifejlesztés előtt áll egy olyan szénerőmű, amelyik szén-dioxid kibocsátással nem rendelkezik. Erre számos technológiát óhajtanak kidolgozni, többek között a szén égetés előtti gázosítását és a származó szén-dioxid tárolását.

A szkeptikusok szerint ezek az elképzelések a Bush adminisztráció azon - szerintük hibás - törekvései, melyek a globális felmelegedés kezelését technológiai oldalról közelítik meg. Sőt maguk a technológia átadásban érintet gazdasági csoportok is kifejeztek néhány ellenvéleményt.

Mindenesetre a Kiotói Jegyzőkönyv egyelőre valóban nem váltotta be maradéktalanul a hozzá fűzött reményeket. Most kipróbálhatnak egy új lehetőséget.

ICI Interaktív Meteorológia

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK