Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
A politikai rendszer átalakításához néhány év is elegendő. A gazdasági rendszer radikális átalakítása fél-egy évtizedet igényel. De milyen hosszú idő szükséges ahhoz, hogy a társadalom is berendezkedjen az új viszonyok között? A II. világháború utáni években Magyarországon néhány év alatt két rendszerváltás is végbement. Már az első (1945-1946) is a teljes körű átalakítás igényével indult, ami a politikai rendszer radikális átformálásán túl a tulajdonviszonyokat is gyökeresen módosította. A második során (1947-1949) a kommunista párt egy röpke történelmi pillanat alatt próbált társadalmi mélységű átalakítást is kierőszakolni. A "mindent államosítani" törekvések lényege az volt, hogy a társadalom minden tagját is totálisan rendszerfüggő alattvalóvá degradálják. Kérdés, hogy képes volt-e "integrálni" a diktatórikus rendszer a társadalmat is, és ha igen, akkor mennyi idő alatt?
I. Bevezetés
Magyarországon a 20. században összesen kilenc rendszerváltás, rendszerváltási kísérlet történt. 1945-től elindult egy többpárt parlamenti demokrácia kiépülése a politikai nyilvánosság felszínén. 1947 és 1949 között vált nyilvánvalóvá, hogy már a kezdetektől más törekvések is intézményesültek. Bibó István két - ezen időszakra vonatkozó - elnevezését használva: a "próbálkozó demokráciát" elsöpörte a "dúvad állam".
II. A politikai rendszerváltás(ok) vázlata (1944-1949)
Bár látszólag a Magyar Kommunista Párt csak 1949-re került egyeduralkodó helyzetbe, alig több mint egy ciklusnyi idő alatt megtörtént a többpárti parlament leváltása egy kommunista dominanciájú törvényhozással. A végrehajtó hatalomban és az önkormányzatokban kezdettől fogva erőteljesebb volt a szociáldemokrata-kommunista befolyás.
- Egy országban "két állam"
- A politikai erőviszonyok nyilvános lát(szat)képe
- A parlamenti ciklusok kronológiai rendje
- Folyamatosan bővülő térfoglalás a végrehajtó hatalmi pozíciókban
III. A gazdasági rendszerváltás(ok) - törvényekkel és anélkül
A földreform mellett a gazdaságban döntő szerepet kapott az 1945 végén megindult államosítás. 1947 nyarán a hároméves tervvel kezdődött el a tervutasításos gazdálkodásra való áttérés. 1948 augusztusában Rákosi meghirdette a mezőgazdasági termelés szövetkezesítésének programját. A tulajdonviszonyok történelmileg példátlan méretben és gyorsasággal rendeződtek át.
IV. A rendszerváltás(ok) társadalmi dimenziója
A háború utáni gazdasági újjáépítést és a társadalom regenerálódását is végletes ellentmondások jellemezték. A stabilizációt és a regenerálódást visszavetette a Rákosi-diktatúra gyors kiépülése. Az 1949-es alkotmány ezt szentesítette azzal, hogy elutasította a hatalommegosztás elvét, a törvényhozás, a végrehajtás és a bíráskodás hatalmi ágainak egymástól való elkülönítését.
V. Kitekintés a rövid 20. század további évtizedeire
Politikatörténeti időszámítás szerint Kádár azt teljesítette ki a hatvanas évek elejére, amihez Rákosi Mátyás másfél évtizeddel azelőtt látott hozzá. Ekkorra szinte teljes körűen megvalósulni látszott a társadalom államosítása, miközben a társadalom legfeljebb azt érzékelhette, hogy megközelítően ugyanott tart a megélhetési viszonyok tekintetében, mint ahol apáik generációja tartott a II. világháború előtti utolsó években.
VI. Zárszó
Lehet a politikatörténet bármilyen fragmentált, a társadalom metamorfózisa érdemlegesen csak hosszabb folyamatként, több generációnyi időtartamban vizsgálható, értelmezhető. Ugyanúgy igaz ez a II. világháború előtti és utáni rendszerváltásokra, mint arra, amit másfél évtizede éltünk, élünk át.